A tehetetlenség fontos üzenete!

előadó: Szikszay Csaba (mester coach) 

Az előadás tartalma:

Vannak olyan kétségbe esett helyzetek, amikor nem találjuk meg, mit is kéne tennünk. Vagyis elmegyünk a megoldás mellett, csak azért, mert nem érezzük magunkat jól. Ellenállni annak ami van, tehetetlenséghez vezet.

A tehetetlenség egy üzenet! Hogy állj le kicsit, keresd az egyensúlyt, lassulj le és nem azt üzeni, hogy pörögj még jobban a tennivalóid között. A tehetetlenség, mindig egyensúlyhiányra utal.

A tehetetlenség érzete és az ebből fakadó feszültség abból keletkezik, abban a tudatban, hogy nincs beleszólásunk az élet alakulásába!

Azért nincs beleszólásunk, mert nem vagyunk jelen benne. Ha jelen lennénk, egyensúlyban lennénk érzelmileg is és nem a kétségbeesés őrjöngését kellene végig asszisztálnod.

Valahol máshol kalandozunk, álmodozunk vagy nosztalgiázunk, gondolkodunk na meg agyalunk. De a lényeg, hogy elutasítjuk a jelen életszakaszunkat és vágyódunk valamerre máshová. Vajon ki akarunk hagyni mondjuk 10 évet az életünkből… mert azt feltételezzük, hogy ott nem történik semmi érdemleges?

Jelen esetben a fókusz lekerül a jelenről, ahol egyébként meg tudjuk oldani az élet nagy kérdéseit és átkerül a figyelem valahová máshová, oda, ahol könnyebb nekünk.
Szóval már nem fontos a megoldás keresése, de annál lényegibbé válik az, hogy jobban legyünk és ha lehet, elkerüljük a stresszes életszakaszainkat! De vajon, mikor nem érzed a nyomást, hova érkeztél?

Általában nem jutunk előrébb. Minden a régi, mi érezzük másképp magunkat és tévesen, de ezt nevezzük előrelépésnek.

Pedig neked tenned kellett volna a dolgodat, vagy legalábbis, keresni, hogy mit tudsz tenni. A feszültség levezetése sokszor fontos és kell is, hogy ne maradjon bent, de vajon mennyi mindent érhetnél el ugyanebből a feszítő energiából?

Ha ettől az energiától nem megszabadulni akarnál, hanem felhasználni? Semmi sem fölösleges, minden okkal történik velünk és ez az ok, mindig építő és nem becsmérlő.

Látni tisztán azt, hogy a feszítő energiáidat a feladatod megtalálására és elvégzésére kell használnod azért, hogy építs és ne a hatalmas csapkodó energiáid után keletkezett romokban szörnyülködni, meg kétségbe esni.

Egyszerűen tudnod kell, hogy a sorsod a körülményeid alakulása a Te kezedben van! A kiszolgáltatottság gyerekes és csapkodó tudatából, át kell lépned a felnőtt és önálló független életbe!

Ha felnőttél tudatilag is, akkor te magad is rendbe tudod hozni a dolgaidat, de vagy annyira felnőtt, hogy bevallod és nem rejtegeted mások előtt, ha képtelennek érzed magad valaminek a megoldásában. Ismerd a határaidat és tudj segítséget kérni!

Meg kell találnod a középpontod, hogy egyensúlyba kerülj, mindegy, hogy ezt Te csinálod egyedül, vagy valaki hozzá értő rávezet!

De szükséged van az egyensúlyra, mindegy milyen úton jutsz hozzá! Amikor egyensúlyban vagy, akkor megnyílnak azok a kapuk is, amik a korábbi feszült és csapkodó éned nem volt képes meglátni és tehetetlennek érezte magát.

Ez a haladás! Ez hozza az életedbe a szeretetet és a boldogulást is! Legyél hálás, illetve lásd meg a hála csillogó előnyeit azért, hogy meg tudd áldani akár a feszültséget is, amiben megláthatod az építő erőt is!

Hálás leszel a feszítő érzetért akkor, ha abban nem csak a robbantást és a megszabadulást keresed, hanem az igazi és konstruktív válaszokat!

Amint megtanulsz megáldani mindent és meglátni „ugyanannak” az életnek az áldásos oldalát, valójában a bőség és a boldogulást helyezted át az elméletből a gyakorlatba!

Mert ezt a fajta élet szeretetet, mindig bőség kíséri! Csak gondolj abba bele, Te hogyan reagálsz arra, mikor valaki őszintén tiszta szívből és elvárások nélkül szeret! Extrán jóleső ugye?
És aki így tesz veled, ilyen érzései vannak és így néz rád, vele együtt akarsz lenni, a közelében akarsz maradni annyira jóleső.

Az életben bármire is szükséged van, bármire is keresed a megoldást, azt tedd ugyanilyen szeretetteljesen és akkor nem menekül előled semmilyen megoldás… akkor veled lesz minden helyzetben a tovább lépés is, a fejlődés is!

Most indulj el és tegyél mindenkivel így akivel kapcsolatba kerülsz, ne sajnáld le, ne spórold ki sehonnan! Látni fogod, hogy minél inkább ez a fajta hozzáállás jellemez téged, annál inkább egyszerűsödik a korábban túlbonyolított!

Erre mindenki képes! Te is! Ne feledd, az életet senki nem csinálhatja helyetted és senki nem gyakorolhatja helyetted!
Muszáj azt észben tartanod, hogy mindenből származik valami olyan, ami érted van. Abban segít minden tapasztalatod, hogy az életben előrébb lépj, hogy fejlődj, hogy haladj.

Elhiszem, hogy eddig a legtöbb változást az életedben tragikusan életél meg, negatív érzelmekkel és orrba vágó stresszel!

De meg kell értened, hogy saját személyes tapasztalat nélkül nem lennél képes megérteni sem az embereket, sem önmagadat.

Ezek a tapasztalatok, még ha olykor nagyon radikálisak is és mély nyomot hagynak a lelkedben, szükségesek ahhoz, hogy abbahagyd a régi életedet és elindulj új emberként egy teljesebb élet felé.

Lehet, hogy megijeszt a mélység, de van, hogy a mélybe kell zuhannunk azért, hogy egy másik magasabb csúcsra mászhassunk.

Legyél hálás, hogy ez a szükséges ereszkedés olyan intenzív és ijesztő gyorsaságú. Borzasztó lenne, ha a mélyrepülésed lépésekben történne.

A lassúságnak az a hátránya, hogy szép lassan főznének fel és nem szembesülnél a változás tanulságaival. Ami nem forráz le, az alig észrevehető! Legyél hálás, hogy ilyen látványos a változás veled akkor is, ha ez érzelmileg nagyon megvisel.

Az érzelmek azt mutatják, hogy végre történt valami és elindult a folyamat. A szívedben talán érzed azokat a szögeket, amik kapaszkodnak a régi megszokotthoz, de fel kell tépned akkor is ha vérzik mindened.

Szakadj el a régitől, hogy jöhessen az új! A tested a lelked ezt az újat érzi, ezért a fájdalom, mert történik! Tárd ki a szíved, minden olyanra, ami jönni készül!

Ne tartsd távol magad a problémáktól, mert sokszor a változás problémásnak és konfliktusokkal telinek élünk meg. De ne ítélkezz akkor sem, ha bántva érzed magad!

Az élet adni készül, csak te éled meg tragédiának az adományt. A tapasztalataid mindegy, hogy mennyire különlegesek és nehezek, meghatározott céllal jelennek meg!

Fordítsd időt arra, hogy megtaláld azt a támogató célt, amiért kapod most a nyakadba a sok hideg zuhanyt. Lásd meg a saját kezedet, mert mindenbe benne van.

Mindenben ami csak történik veled, ott vagy és magadért vagy ott, azért, hogy meglásd azt a célt, ami szolgálhatja a tovább lendülésedet.

Meg kell értened, hogy semmi nincs véletlenül, mert minden érted van. Addig hiszed, hogy szerencsés vagy szerencsétlen vagy, ameddig nem figyelsz eléggé és nem látod meg azokat a kiskapukat, amiken keresztül meg tudsz szökni a „probléma tudatból”, a hála és érték irányába.

Törődj magaddal, törődj a körülményeiddel, törődj mindenkivel akivel találkozol, mert valami nagyon fontos üzenete van mindennek, amit meg kell fejtened. És ez a megfejetés akkor történik meg, ha megtaláltad benne a tovább lépés örömét!