Ha a változás küszöbén állsz… ez talán segít!

Erőfeszítések nélkül, nem jutsz előre és nem haladsz sehová. Megértem, hogy elfáradtál, hogy jó lenne megpihenni, talán annyi mindent tettél, hogy a lelkednek izomláza van… de izomlázra a legjobb gyógyír a mozgás.

A lelkednek mozgásra van szüksége, hogy kiteljesedjen és maximálisan támogatni tudjon. Nem edzheted túl, nem tehetsz túl sokat… nincs olyan, hogy sok!

Amit megtettél, azt képes voltál megtenni! Lásd a képességeidet, érezd az értékeidet és akkor újult erővel indulsz neki a feladatoknak.

A mozgásban mindig enyhülnek a fájdalmak, a lelked izomláza is enyhül, a tettek megnyugtatnak. A tetteid válaszok az agyaló kérdésekre!

Nem állhatsz mások lábára, nem bánthatod a többieket, mert nem adnak meg neked valamit vagy mert ígértek valamit és nem teljesítették neked.

Állj a saját lábadra, csak akkor járhatsz a saját utadon. Ha kapsz segítséget, örülj neki, legyél hálás, de soha se követelőzz mint egy gyerek.

Ha eddig a többiek voltak a mankóid és most nem vagy hajlandó elengedni a követelőző segítségkérést, akkor tudom kegyetlenül hangzik, de úgy fogod leélni az életed, hogy mindig valakin máson fog múlni, mindig a mankó fogja meghatározni, hogy mit tehetsz és meddig juthatsz és elfelejted mennyi erő van a saját lábadban.

Ezért nagyon fontos, hogy biztos „szellemi” lábakon állj és hallgass a belső hangodra! Mindenkinek más formában súgnak a segítői.

Dobd el a hamis biztonságot nyújtó mankókat azért, hogy megedződjenek azok az izmok, amikre szükséged van azért, hogy a saját életedet éld.

Nem baj, ha elsorvadt az önállóság, nem baj, ha nem bírod el a saját életed súlyát…. most! De később? Meg kell tenned azt, amit most meg tudsz tenni és ha elég gyakorlatias vagy, nem csak gondolkodsz mindenen, akkor megerősödsz!

És ha már elégszer volt izomlázad, akkor lesz egy pont, amikor már nem csak, hogy tartani fog a lelked, de felvisz a legmeredekebb emelkedőn is.

A mankók azt súghatták neked, hogy jól kihasználnak… de mikor eléggé erős a lelked és bizonyíthatóan visz is előre, akkor az lesz a kérdés, mire használd az életet? Korábban talán csak sodródtál.

Odafigyeltél és tettél is azért, hogy ki legyenek feszítve a vitorlák és talán volt egy kapitányod is, aki meghatározta az úti célod, ami nem hiszem, hogy mindig egyezett a saját céloddal.
Semmi baj! A matrózok élete ilyen. Így tanulják meg a szakmát. Te is és én is, sok sok életterületen vagyunk öntudatlanul is matrózok, de megtalálni a tanulás örömét, áthidal minden nehéz pillanatot.

Ahhoz, hogy kormányozni tudd az életed, hogy a tetteid ne csak tettek legyenek, hanem legyen azoknak iránya, célja és eredménye, ismerni kell az egész hajót.

Ismerni kell önmagad azért, hogy olyan hajó legyél, amivel öröm utazni az élet nagy hullámai között.

Annyira jó dolog álmodozni. Most nem az éjszakai álmokra gondolok, hanem arra, amikor elkalandozol nappal az életből, beköltözöl a fejedbe és ábrándjaid vannak.

Én évekig éltem az ábrándjaimban, azért, mert nagyon jól esik ott lenni. Kicsit elkülönülve a hétköznapi, zord körülményektől. A fejünkben lehetséges minden, ott egy másik világ képe áll, ami lehet gyönyörű, ugyanakkor lehet rémálom is. Most inkább a szépségekről beszélnék, azokról a tervekről, amikre jól esik gondolni.

Az ábrándok egy jobb világról, mindenki fejében ott vannak, még akkor is, ha nem veszel róluk tudomást. Szinte kivétel nélkül, mindenki fel tudja sorolni, mi az amit nem szeretne, mit szeretne elengedni, mit szeretne feldolgozni, átértékelni, vagy kik azok, akik tönkreteszik az életét.

Ezek utóbbiak viszont nem vezetnek az álmaid megvalósításához és ha elég régen csinálod magaddal, akkor lehet, hogy már álmaid sincsenek. Így arra kérlek, kicsit álmodozz velem, mert ha az elégedetlenséggel törődsz, elégedetlenséggel szeretnéd megváltani az életedet, nem fog menni. Az elégedetlen ember mit teremt magának?

Olyan körülményeket, amik visszajelzik a kiindulópontot és a kiindulópont okokat keres arra, hogy jogosan érzi azt, hogy nincs miért elégedettnek lennie.

Mindenki magából indul ki és azt látja, amit itt legbelül érez vagy itt fent, amit gondol. Ha az elkerüléssel foglalkozol, ha a problémáid okait keresed, ha félsz valamitől, ha nem szeretnél valamit, egészen biztos, hogy megtalálod.

Ha az ábrándok, ha jól vannak irányítva célba találnak. Egy nagyon egyszerű példa azért, hogy ne bonyolítsuk túl. Én imádom a banánturmixot. Kell hozzá egy turmixgép, banán és tej.

Az ábrándjaimban szerepel egy íz, amit ha érzékelek a számban, akkor nagyon jó élményekben lesz részem. Mert dobban a szívem ha a banánturmixra gondolok. Ha nem szereted javaslom, csak a lényegre figyelj. Tehát élményeket keresek és az élmények érzésekkel járnak. Valójában nem a turmixom a fontos, hanem amit érzek közben.

Most, hogy kitaláltam, megálmodtam mit szeretnék, nem elégszem meg azzal, hogy ábrándozzak róla, mert azt nem tudom meginni és elméleti élményeim lesznek róla csak. Amivel nem lesz több, de kevesebb sem a mostani életem.

Most, hogy tudom mit szeretnék, meg kell terveznem, hogy jutok hozzá az alapanyagokhoz. Nem fogok foglalkozni az eperrel, mert amit szeretnék, az a banán. Amikor azon képzelegsz, mennyi mindent tüntetnél el az életedből, akkor az eperrel törődsz és hanyagolod a banánt.

Elgondolkodok azon, mit tudok tenni azért, hogy beszerezzem a banánt. Ez egy fontos lépés mindenki életében, mert amiért nem tudunk tenni, azzal foglalkozni sem érdemes. A banánt a boltban találom.

Elindulok a boltba, célirányosan, mert a célom, hogy eljussak a közértbe. Nem foglalkozok a szembe jövő benzinkúttal, de a mcdonald’s -al sem. Nekem vágyaim vannak és az a banán körül forog. Minden lépésemet valami gátolná, elcsábulhatnék, mert megkívánok a benzinkúton egy kávét, de nem húzom az időt, nem tévesztem el a célt. A szemem előtt a céljaim lebegnek és azt a boltban kapom meg.

A fordulat, amikor közbeszól valaki. Kapok egy telefonhívást a páromtól, hogy ő szeretne eperturmixot inni, ezért szerezzek be neki epret…nem támogat a banánosban, mert nem szereti.

Most elmondhatnám, hibáztathatnám, hogy mit képzel, miért szól bele a dolgaimba és okolhatnám azért is, mert nem jelent neki semmit az én célom. De tanulhatok is tőle, mert neki csak egy telefon volt és a céljait elkészíti más.
Kétféleképpen lehet célokat megvalósítani, vagy Te csinálod vagy megcsinálja neked más. Azok akik szeretnek küzdeni, elítélik azokat, akik úgy hoznak létre valamit, hogy kiadják a feladatokat. Ha ilyen vagy, ne tedd.

Mert a lényeg nem a részleteken van, hanem a megvalósításon. Van aki úgy éri el…,hogy megküzd érte és van aki úgy, hogy megkapja mástól. Mind a kettő helyén van. Nem a küzdelemből lesz eredmény, hanem a célból.
Mindenki a maga módján teremt. Te hogy szoktad?

Megérkeztem a boltba és beletesz a kosaramba banánt és az epret. Ha nem tudtam volna miért megyek a boltba, telepakoltam volna a kosaramat egy csomó fölösleggel… illetve, ha tudom, hogy mi az amit nem szeretnék, annyit járna a fejembe, hogy a kezem beletette volna.

Most, hogy nem vettem meg olyat amire nincs szükségem, hazaviszem a banánt és az epret… az estémet pedig a párommal, egy nagyszerű turmixolás közepette töltöm, ami annyira emlékezetes lett, hogy évek múlva is emlékezni fogok rá. Az álom, az ábránd így valósul meg. Ne a részletekkel törődj, hanem azzal, amit szeretnél és megkapod.

Sokan keresik az egyetértést és azt, hogyan lehetne rávenni a másikat a saját ízlésükre. A tárggyal vannak elfoglalva és nem azzal, hogy milyen együtt abban egyetérteni, hogy jó együtt. Nem baj, ha Te a banánt szereted és a másik az epret.

Attól még nem szörny és ellenség a másik, mert nem értetek egyet. Neki is van célja és nekem is. Az élmények viszont lehetnek közösek egy munkahelyen, egy baráti vagy párkapcsolatban… de még a családban is.

Sokan úgy hiszik, a célkitűzés valami misztikus, érthetetlen dolog, ezért nem foglalkoznak vele, vagy inkább elítélik azt, mert nem értik. Azért, mert öntudatlanul ösztönösen, célirányosan indulunk el a wc-re, az attól még cél marad, még ha el is ítélik.

Azért, mert tudsz arról, miről ábrándozol… mert ábrándjaid vannak, nagyon erős ábrándjaid az ülőkéről, ha épp az utcán vagy, attól az még célirányos lesz… mindegy mit gondolsz róla, vagy milyen tapasztalataid vannak.

Az álmaid megvalósíthatóak akkor, ha azon gondolkodsz mit tudsz tenni értük és nem dédelgeted az elméleteidben. Járd körbe háromszor, ha óvatos vagy, de utána hajrá, fogj hozzá, vágj bele, mert minden elszalasztott perccel távolabb vagy attól, hogy bejuss a wc-re :) én úgy gondolom sok múlik azon, hogy sétálsz vagy igyekszel.

Álmodd meg és tegyél azért, hogy azok az álmok megvalósuljanak. Ha létrejöttek és tudatosan benne voltál végig, ne aggódj, azzal, hogy eltűntek a fejedből az álmok és hiány keletkezett, csak rákapsz az ízére és lesznek további álmaid, amik bátrabbak, nagyobbak lesznek.

Gyerek koromban nagyon szerettem görkorcsolyázni, viszonylag jól is csináltam. Egy nyár kellett ahhoz, hogy megcsináljam az első szaltómat vele. De elég volt két nap ahhoz, hogy egy ugratóról, csavarszaltót ugorjak egy méregdrága autó fölött. Még a híradóba is benne volt, mert sok ezer ember előtt csináltam Tiszaújvárosban egy rendezvényen. Az első tudom, hogy nem könnyű, de megéri addig menni, ameddig nincs meg a Te szaltód.

Az első lépés nagynak tűnik, de utána azt továbbcsiszolva jönnek a kiugróan nagy dolgok. Nagyon szorítok neked, mert tudom hogy képes vagy rá! Tudd ezt velem együtt!