Úgy hiszem, az emberi kapcsolataink a legfontosabbak az életünkben. Valahogy ez mozgat mindent, ezért csináljuk… ezért hajtunk… ezért szeretnénk elismertek, eredményesek lenni… de megvan mindenkinek a saját miértje. A kapcsolataink minősége, nagyon nagy hányadban befolyásolja azt, milyen a kedvünk, levertek vagy motiváltak vagyunk. Minden érték, ez körül forog.

Persze, mondhatod, hogy nem számítanak a kapcsolatok. De vajon, ezt mi alapján teszed? Lehet, hogy csalódás ért, vagy átvertek… ha ezt állítod, nem tudod mi az igazi szeretetteljes kapcsolat. A szeretet úgy gondolom, úgy tudod megélni, ha csak megéled és nem utasítod vissza.

Benned van, senkitől nem kaphatod meg. Ezzel nem mondtam semmi újat… de talán a legfontosabb, hogy a szeretetet csak elutasítani tudod… mindegy, hogy tudatosan vagy tudatlanul teszed, ha nem érzed, akkor elutasítod.

De vajon megállja a helyét ez az állítás akkor is, ha egyedül vagy? Amikor nincs kihez csatlakoznod? Nagyon nehéz… együtt tudok veled érezni. Önmagunk kapcsolata pedig a legmélyebb dolog a világon… mi mindig ott vagyunk magunknak. Lerázhatatlanok vagyunk, nem tudunk kimenekülni magunkból.

Egy életet élünk le saját magunkkal, így amikor egyedül vagyunk, akkor sem vagyunk egyedül…. de mégis szükségét érezzük annak, hogy a többiekkel, együtt tudjuk lenni. Talán mert jól esik, talán mert jó nekünk együtt.

Társas lények vagyunk, de megválogathatjuk, hogy kivel hozzuk össze ezt a kapcsolatot. Így ha egy nagyon erős kapocsról van szó… akkor egy csodálatos kapcsoltról is beszélhetünk.

Ne ítéld el a kötődést, mert óriási bátorságra vall, ha valaki tudatosan adja oda magát és hajtja a másik vállára fejét. Ehhez, hogy erre képes legyél és ne forduljon visszájára és ne sérülj benne, maximálisan ki kell tárnod a szíved.

Tudnod kell, hogy a kötődés és a függőség, nem ugyanaz. Ha függsz, akkor könnyen sérülhetsz, de ha kötődsz a másikhoz, akkor egészen másról van szó.

Mielőtt ettől megijednél, mert úgy gondolod, hogy már megtörtént veled és mégis sérültél… akkor bizony nem kezelted tudatosan ezt a kapcsolatot. Nem láttad mi történt.

Csak a fal tud sérülni, a nyitottság nem tud. Ami nyitva van, azt nem lehet betörni sem, összetörni pedig pláne, hogy nem. Később meg fogsz érteni miért állítom, hogy a szíved, ha nyitva van, nem tud összetörni.

Sokan szeretjük magunkat és ezt őszintén fel is tudjuk vállalni. Persze vannak akik furcsán néznek ránk ilyenkor, mert nem értenek meg minket… de elég, ha ezt mi értjük. Sokáig nem értettem, mit is jelent szeretni. Nem igazán értettem ezt a kötődést.

Ma már inkább úgy fejezném ki a szeretetet, hogy szeretetet teljes életet élek. Szeretni valakit olyan, mintha nélküle nem menne… mintha nélküle, nem szerethetnénk. Talán ezért olyan nehéz egyedül lenni és megélni a szeretetteljes énünket. Igazi kihívás, magunkkal lenni.

Sokszor megtévesztjük magunkat valaki mással. Sokszor van úgy, hogy ez a valaki eltűnik és mintha vinne mindent magával. Valójában a másik elvesztése, olyan mintha felhatalmazna arra, hogy rosszul legyél, hogy fájjon, hogy őrültségekre gondolj.

Szinte bármit hajlandóak megtenni, egy kis „másikért”. Nyitsd ki a szíved és el is tudod engedni úgy, hogy közben nem bántod magad, miatta. Ez lényegi különbség a függőség és a kötődés között.

A függőségből ki kell ébredned. A másik nem ad és nem vesz el semmit. Kupidó hamarabb lőtte ki a nyilát, mint hogy a másik odaadott volna neked valamit, vagy felébresztett volna benned valami nagyszerűt.

Ha a nyíl hamarabb volt, akkor azt is értened kell, hogy az érzéseid hamarabb voltak, mint hogy a másikat megláttad volna. Az érzés nélkül, nem is láthatnád úgy meg a másikat, mint amivel felruháztad.

A hangsúly, a felruházáson van. Azt hiszed, hogy ő hozott neked valamit… amikor egyedül vagy, akkor nem juthatsz hozzá. Ne csapd be magad. Nálad van minden, Te érzel… vagy nem?

Csak nézzük meg ezt tüzetesen. Ha nem a másikon múlik, hogy mid van és mid nincs, akkor szeretsz igazán. Akkor már nincs üzlet. Az üzlet…. nem a szeretetteljes kapcsolat, az valami más.

Akkor nem tudsz sérülni, csalódni és ha egyedül is vagy, bármikor elő tudod rántani ezt az állapotot. Persze, még mindig azt hiszed, hogy a másikat szereted, a másikba vagy szerelmes…. ameddig így gondolod, degradálod az egészet. Lényegében tönkreteszed azt a szeretetet, amit csak meg kell élned.

Gondold át. A személy kell neked, vagy az állapot. Oké tudom, mind a kettő… de van, amibe nem tudsz beleszólni. Az állapot a tiéd, a személy pedig két emberen múlik.

Csúnyán hangzik, de a másik egy bábu… egy bábuba láttál bele valamit. Csak is az elképzeléseid tudnak sérülni. A felruházott elképzeléseid azok, amik van, hogy betalálnak és pont olyan a másik… és van hogy nem, akkor pedig megtagadod Kupidó nyilát és szinte tudatosan leszel kiábrándult a saját érzelmi állapotodból.

Csalódsz a bábudban, mert nem úgy viselkedett, ahogy szeretted volna és megtagadod a szeretetet.

Most figyelj… azért mert a másik nincs veled. Egyedül vagy. Szomorú vagy és magányos. Mit csinálsz? Ezekkel az érzésekkel tartod fent a távolságot.

Amit sokan utálnak, mert azt hiszik másképp van: azt kapod, amit adsz. Nem tud másképp lenni. Először adnod kell, hogy kapj is valamit. Most a nagy szomorúságban és nózilógatásban… nincs a másik.
Ne hidd azt, hogyha majd ott lesz veled, akkor minden rendben lesz és visszakaptad a játékodat. A kapcsolatoknak ennél több értéke van.

Te már felnőttél. Nagy vagy. Nincs szükséged a játékszereidre. Illetve azt kell, hogy mondjam, amikor már nincs rá szükséged, akkor jelenik meg az, amit a játékodtól vártál. Egy őrült pradoxon az egész. Tényleg őrület.

Vannak akik mindig adnak és adnak és adnak és most azt fogják mondani, ebben a világban nincs egy olyan ember, aki adna neki valamit vissza. Csak egy ölelést.. nem sokról beszélünk, csak egy ölelésről. Egy kis figyelemről.

Ez az üzlet, mert számonkérsz. Ez így, direkt, nem fog működni. Nem vehetsz el olyat a másiktól, amid nincs. Ez bátor volt részemről, mert mindig van… benned is ott van. Használd és ne tagadd meg, mindenféle mondvacsinált, nagyon meggyőző sztorival.
Most miről is beszélünk?

Arról, hogy meg vagy arról győződve, tapasztalataid vannak arról, hogy nem kapsz vissza… most ez van, mert erről vagy meggyőződve. Nem is lehet másképp, ha ehhez az eszméhez tartod magad. Most a semmi, vagy épp a gonoszság van.

Nagyon fontosak az emberi kapcsolataink, lételemünk a kapcsolódás a többiekhez. De ennek tisztaságát, meg kell őrizni. De mindig igazad lesz… az igzadon múlik minden, hogy mi állítasz.

Az üzletben mindig vannak érdekek. Valójában a legtöbb kapcsolat érdek. Ebben semmi rossz nincs. De az nem érzelmi érdek… fontos, de ne üzletelj a szeretet jegyében. Tény! Nem leszel olyan emberrel túl sokáig, aki számodra visszataszító, büdös és csúnya.

Egyszerűen, nem leszel olyan emberrel túl sokáig, aki folyamatosan megver téged. De mégis azt kell, hogy mondjam, Te még lehetsz szeretetteljes… csak azért, mert ő ilyen. Még megélheted szerelemmel a másikat, pont azért, mert ilyen.

Nem belé vagy szerelmes, csak ilyen állapotban vagy…. miért is lennél? Mert van, hogy két ember szeretetteljesen köszön el a másiktól, mindazok ellenére, hogy nem szimpatikusak és nem ment együtt.

Ebben már nincsenek elvárások, ebben már nincs semmi visszataszító. Ez minden kapcsolat lényege… lényegében olyan kapcsolódás, ami nem akar elvenni a másiktól és mindenképp őszinte.

Nem kell, hogy haragudj a másikra, mert ő nem olyan, mint amilyennek kellene lennie… valójában, mindig itt csúszik el minden. Nem olyan, mint amilyennek kellett volna lennie.

Szóval ha a szeretet, a szerelem egy olyan másikba kapaszkodós, akkor kapcsolódsz, de nem szeretettel, hanem erőszakkal.
Nem kell mindenkivel együtt lenned, de tiszteld meg magad annyival, hogyha egyedül vagy, vagy nem épp szimpatikus ember társaságában, akkor nem bántod se magad, se a másikat…. csak azért, mert nem olyan, mint amilyennek kellene lennie.

A kötődés nagyszerű. Kötődni annyit tesz, hogy biztonságos a kapcsolatod és nyugodt szívvel hajtod a fejed a másik vállára. Hiányzik, ha nem vagy vele, de mégis teszed a saját dolgod… egész vagy a másik nélkül is.

Két egész, még mindig több, mint két fél. A kötődésben csak érték van, semmi lemondás, semmi kompromisszum… elfogadják egymást, látják egymást,érzik egymást… de nem függnek ettől, viszont kötődnek egymáshoz.

A kötődést, az érzelmi állapot alatt értem… kötődni ehhez a szeretetteljes állapothoz. Ez az állapot elengedi azt, akivel nem tud azonosulni és megtartja azt, akivel „jogosan” élheti meg saját szeretetteljes életét. Ez egyszerűen lenyűgöz engem…

Ha a feledre vágysz… ezt gondold át, mert két fél, mindig egymásra vágyik és képesek megölni egymást az elvárásaikkal. Túl sokat akarnak a másiktól és túl nagyot :) Csak emlékezz önmagadra, mert egész vagy… merd elismerni magad. Nem nagyképűség boldog, teljes életet élni!

Nem tudom ismered-e a legújabb könyvemet, két hónapja jelent meg. Ma reggelt postáztuk pont 1500. darabot. Ebben a könyvben, nagyon részletesen leírom, hogyan tudod megvalósítani a biztonságos, szeretetteljes kötődést a partnereddel. A kapcsolódást részletezem közel 240 oldalon keresztül.

Ez elsősorban önismereti könyv, mert meggyőződésem, hogy rajtunk múlik, hol, kivel és hogyan éljük az életünket. Ha szeretnéd tudatosan alakítani a kapcsolataidat, akkor mindenképp kérj belőle egyet. A felvételhez csatoltam egy linket, ahol bemutatom a könyv tartalmát és megtalálod a megrendelőlapot is.

Köszönöm, hogy meghallgattál!

Legyen csodás a napod!

Szia! Sziasztok!