fbpx


Sokakban felmerül a kérdés arról, hogy mit jelent tudatosan élni, vagy egyáltalán mi értelme van tudatosan élni? Hogy miért érdemes odafigyelni az életünkre?
Egy nagyon-nagyon fontos kérdést vet fel, vagy vetett fel bennem is, hogy van-e értelme egyáltalán odafigyelni és tudni az életünkről, vagy csak úgy ösztönből mennyire egyszerűbb és kézzel foghatóbb-e az élet.

Rá kellett jönnöm arra, hogy sokkal-sokkal jobb odafigyelni az életemre, és úgy élni, ahogy nekem az jól esik. Legalább arra rájönni, hogy mi az, ami jól esik.

Nagyon sokszor még ezt se tudtam. Gyerekkorom jut eszembe, amikor egy banánt felvágtunk négyfelé, mert nem lehetett kapni a boltokban, vagy an
nyira ritkán lehetett csak kapni. És megízleltem a banánt. Utána a banánra vágytam.

Vajon jó lett volna az, hogy a szüleim nem adnak nekem banánt és utána nem vágyhatok semmire? Vajon jó-e az, hogy inkább boldogok-e a lelki szegények, vagy akik nem tudnak semmit az élet működéséről, vagy nem is gondolkodnak el, csak egyszerűen élik és sodródnak benne és csak úgy vannak?

Számomra a tudatos életmód a jól informáltságról szól, arról, hogy be-e merek szólni az élet folyamába azért, hogy eljussak valahová. Viszont maga az út is egy olyan boldogságot tud nyerni, ahol beszélnek nagyon sokan arról a bizonyos jelen vagyok-ról, arról a carpe diemről, amit amikor megjössz, akkor a múltad és a jövőd ebben az egy napban, vagy ebbe az egy pillanatba belecsomagolódik.

Amikor beleolvasol egy könyvbe és ismered az elejét és a végét is. Abban az egy sorban, amit elolvastál. Számomra a tudatos életmód nem egy misztikus dolgot jelent, hanem egy picit a célorientáltság, és egy picit talán az az érzés, amikor én jelen vagyok. Amikor csak sodródok, mert úgy esik jól.

Amikor úszok az árral szemben, pontosan azért, mert számomra az célravezető. De nem esik rosszul. És talán ez, hogy meg tudom választani az érzelmeimet, egyfajta érzelmi intelligenciát követel, én úgy gondolom, a tudatos életmód, ami oda vezet, hogy bárhogy élheted az életedet, biztonságosan, szabadon, bárhogy, tényleg ahogy jól esik.

Az igényeid az, amik meg fogják határozni, hogy mi esik neked jól. Hogy vajon az a banán, amit megkóstoltam, az jól esett, vagy? Persze, hogy jól esett.
Viszont, ha nem kóstoltam volna meg, nem tudtam volna, mi az, ami jól esik. Nagyon-nagyon fontos számomra az, hogy te is jól informált legyél. Hogy merjél informálódni. Ne félj attól, hogy változik valami. Hogy ne az ismereteidbe csomagolj valamit és arról, vagy azzal a kis pici információval szeressél tovább haladni, hanem merjél nagy batyut készíteni.

Merjél tovább haladni az életedbe. Ezt a merészséget egy picit talán tudatos életmódnak is nevezhetném. Amikor megéled azt, ami van, mindenféle ítélet nélkül. Nem akarod jól megélni, és nem akarod rosszul megélni, hanem elfogadod mind a kettő oldalnak a fontosságát.

Amikor az igazság jobban foglalkoztat, mint az, hogy hazudj magadnak, de ne fájjon. Amikor résztvevő akarsz lenni az életednek, olyan résztvevő, aki fontos a te életedben, és nem egy mellékszereplő, nem valaki másodlagos, harmadlagos valaki, hanem igenis te vagy a legfontosabb benne.

Persze, sokan ilyenkor azt mondják, hogy aki tudatos életmódot folytat, akkor az egy önző ember? Ezt azok mondják, akik úgy érzik, hogy nem figyelnek oda rájuk.

Szeretnék, hogy odafigyeljenek, mert küszködnek, harcolnak a figyelemért. Viszont, amikor ez az ember, aki küszködött, harcolt a figyelemért, odafigyel saját magára, és az igényeire, akkor az igényein keresztül meg fogja kapni a többi embernek a figyelmét is, amit korábban harccal, küszködéssel tudott csak kiszedni. Tehát egyet kérek! Tudatosan figyelj oda saját magadra.

Keresd az igazságot, ne akard becsapni magad, hiszen számodra ez a felvétel is arról szól, hogy hogyan lehetsz boldog, hogyan lehetsz eredményes, hogyan élhetsz a jelenben, vagy hogyan élhetsz el célokat, hogyan valósíthatsz meg álmokat.

És talán ami legfontosabb, hogy „a hogyan” már nagyon régóta benned van. Én nem valami plusszot szeretnék, hogy majd én megmondom és valami apai jó tanácsként, hogy majd így meg így csináld – nem ezt szeretném odaadni neked.
Azt szeretném, hogy azt, amit már eddig is tudtál, azt elkezd használni. Tehát a jól informáltság számomra azt jelenti, hogy az eddigi tudásod legjobb felhasználása.
Nem kifejezetten csak plusz információ, mert lehet, hogy azt is fogsz belőle kapni. Számomra az a legfontosabb, hogy azt, amit eddig összegyűjtöttél, megértsd, mert amit értesz, amit tudsz, az már nem bonyolult, az nem nehéz, mert tudod használni.

Sőt, ha nehéz, akkor boldogan fogod felemelni, mert ismered minden egyes pontját. Ismered a gyengéit, az előnyeit, ezért használni tudod. Ami érthető számodra, az használható is. Ami érthetetlen, az olyan, mintha nem is lenne. Így merjél nyugodtan odafigyelni rám, nem akarlak befolyásolni, nem szeretnélek lázítani.

Egyetlenegyet szeretnék, hogy odafigyelj magadra és használd magad tökéletesen jól. Azért, hogy juss egyről a kettőre, hogyha eddig is sikerült, akkor még messzebb. És közbe ne halj meg. Illetve közbe ne akarj belehalni azért, mert el szeretnél élni valamit. Megteheted boldogan, örömmel is, ami eddig küszködős, fájdalommal teli volt.