Önmagunkat kapjuk vissza a világból!

Napjában úgy hányszor figyelsz tudatosan Önmagadra? Hányszor vagy jelen az életedben? Vagy csak úgy öntudatlanul telnek a napok?

Ha nem vagyunk jelen az életünkben, nem figyelünk oda arra ami most van, nincs meg önmagunkkal a kapcsolatunk, akkor vajon milyenné tesszük az életünket? Mert mi csináljuk, fúrjuk, faragjuk olyanra, amilyen!

Ma szánj arra időt és próbálj meg folyamatosan kapcsolatban maradni Önmagaddal! Egyébként mikor önmagaddal kapcsolatban vagy, azt fogod észre venni, hogy a többiek is sokkal jobban kedvelnek.

Önmagunkat kapjuk mindig vissza a világból, tehát ha valami többet és jobbat szeretnénk, akkor nekünk kell többnek és jobbnak lenni.

De van amit már olyan sokszor ismételhettél te is, mégpedig úgy, hogy nem akartad, hogy itt lenne az ideje abbahagyni, lezárni, befejezni azt a mókuskereket, amiből már nem lehet több értéket kifacsarni.

Ahhoz, hogy kikerülj a mókuskerékből és ne úgy élj mint zászló a szélben. Vagyis ne legyél kitéve a környezeted szeszélyeinek, mint mikor a szél dönti el a zászlónak, hogy balra vagy jobbra lobogjon, meg kell törnöd a nap állandó ritmusát, tempóját azzal, hogy napjában többször is elcsendesedsz, kicsit a szó pozitív értelmében magadba fordulsz.

Még mielőtt elmédet lekötné a mindennapi mókuskerék, szánj arra időt, hogy ráhangolódsz a belső világodra, mert ott van a kiszállás és újrakezdés kulcsa. Benned! Nem a külső világ, megfelelő környezetében, vagy időpontjában.

Ha ezt megteszed, akár a mókuskerék szüntelen feladathalmazai között is, akkor folyamatosan letisztítod azt a vásznat, amire írod az élettörténetedet. Így a jelenben maradsz, nem visznek el daráló feladatok Önmagadtól és tudatodnál maradsz. Ez az amit rendszeresen kell gyakorolni ahhoz, hogy rutinosan menjen.

A színfoltok így nem csak úgy rákerülnek a vászonra, hanem Te rajzolod azokat! Az ecsetvonásaid letisztultak és határozottak maradnak…

így nem kerül az akaratodon kívüli történet a vászonra, így Te éled az életedet Öntudatosan olyanra, amilyenre csak szeretnéd.

Minden vonást, minden foltot amit belerajzolsz a mindennapokba, hassa át a szeretet, a belső hangod, az érzés, amellyel az előtted álló feladatokból a legeslegjobbat hozod ki. Azt fogod tapasztalni, milyen nyugodt és fogékony állapotban vagy!

Ebben az állapotban, a belső világodat éled a külvilágban is, így csak azon az úton járhatsz, ami azonos veled!
Ami azonos veled, az számodra a legeslegjobb életet biztosítja, annak minden tanulságával és lehetőségeivel! Ma szánj időt Önmagadra is, ne hagyd ki magadat az élet feladataiból, hiszen Te vagy az erő, aki képes bármit megoldani, ami szembe jön vele!

Persze, ha ezt most csinálod először, akkor nem könnyű feladat, sőt nem is egyszerű, mert sokszor el fogsz kalandozni, az élet fő és mellékútjain másfelé, az elméd megszokott útvonalain rutinból is képes vagy járni.

De a kizökkenéseiddel, önmagadra találsz és az sokszor más, mint a megszokott mindennapi rutin. Korábban talán soha nem foglalkoztál magaddal és vittek, zúztak a környezeti tényezők, emberek hangulatai és befolyásai.

A legelső az, hogy megtanuld a tudatodat visszairányítani Önmagadra és megfékezd az elméd csapongásait! Ahogy ezt teszed, folyamatosan és egyre inkább tudatossá válik az életmódod!

Így fogod azt az egységet megtapasztalni, amikor már nem elkülönülsz az élettől, hanem minden szív dobbanásoddal benne leszel az életedben és annak alakulásában.

Azzal fogsz szembesülni, hogy nincs külön az élet és külön Te. Egyek vagytok! Korábban sem az élet fájt, hanem az, hogy messze vagy az élettől. Önmagad tudatosításával, az élettel egyesülsz!

Ebben az egységben, minden ami történik, az veled és érted történik, minden vállalásod, vagy kapott feladatodat képes leszel teljesíteni és a lehető legjobban fog alakulni.

Lépésről lépésre lásd, hogy a tegnap már mögötted van, de Önmagad tudatosításával az előtted álló élet menetrendje folyamatosan mutatja meg magát, csak azért, mert összhangban élsz az egész élettel és annak minden tartalmával!

Amikor nem vagy összhangban, a díszharmóniát és a széthúzást tapasztalod, az egység hiányát teremted. Úgy érezheted ilyenkor, hogy az árral szembe úszol, sehová sem jutsz és csak kimeríted magad.
Ne csak tudd, hanem érezd is az összhangot és ez a belső harmónia az életedben is tükröződik!

Az életed simán zökkenőmentesen fog haladni és tényleg haladni fog, mert tapasztalni fogod, hogy minden a helyén lesz! Először csodaként tekintesz arra a változásra, amit megélsz, de idővel ez az életmód természetessé válik, mert az összhang rendet teremt és jólétet.

A csendes, eldugott fájdalmak, amiket senki nem ismer csak az, aki érzi azokat.

A fájdalom abból ered, hogy be akarsz illeszkedni. Jól akarsz viselkedni, mert ha kilógnál a sorból, valami fontos dolgot elveszítenél.

És ez a feltételezett veszteség kényszerít arra, hogy egészen más képet mutass magadról, mint amilyen valójában vagy. Megértelek egyébként!
Nehéz lehet, a szükségletek miatt így tenni.

Tegyük fel haza akarod vinni a fizetésedet, ezért amit megkíván a rendszer cserébe, Te teljesíted. Nem akarsz munka nélkül maradni.

Valahol rendben is van, hogy ezt teszed, de vajon ott ahol a lelked szárnyalna, ahol kiteljesedhetnél, ahol szíveddel lelkeddel tennéd a dolgodat, vajon hogyan teljesítenél?

Te is tudod, hogyha teret engednél magadnak, akkor sokkal jobban és eredményesebben teljesítenél. Csak gondolj abba bele, csak feltételezzük azt, hogy mindenki a helyén lenne, akkor milyen lenne a világ fejlődése?

Ha nem vagy most a helyeden, legalább kezd el keresni. Nem kell eldobni a biztosat, csak indulj meg csendben, de hatékonyan.

Ne azt kérdezd most, hogy hol van ez a hely, csak keresd meg azt a vágyat ami ott van benned és indulni akar.

Ne zárd be a negatív feltételezéseid börtönébe, mert az mindketten tudjuk, hogy baromira nagy fájdalmakkal jár.

Tudom, hogy nem mutatod, mert erősnek kell lenned.
Nagyon erősnek kell lennie annak, aki elnyomja eredeti fényét. Nagyon nehéz lehet úgy teljesíteni a kötelességed, hogy közben nem tündököl a lelked és raboskodik a kényszer bilincsében.
Rengeteget segít az, ha befelé figyelsz, egy belső hangra, ami egyébként megsúgja az igazságot azért, hogy ne kelljen hazugságban élned.

Vagyis ez a belső hang, megnyitja az igazságot és van egy másik hang, ami egy bizonytalan társadalmi hang, ami nem akarja, hogy ez az igazság kiderüljön.

Van mindenkiben egy hamis és egy igaz én. Az igazi éned rámutat akár a lelkiismeret hangjával is arra, hogy mi az ami veled kapcsolatban hiteles és mi az utánzat.

Mi az ami veled azonos és saját, de arra is, ami nem önazonos, sőt ellentétes veled. Van egy hamis én, ami az önmagadba vetett bizalmatlanság, kiegyensúlyozatlanság, békétlenség meggyőző követe.

És ez a követ, mikor jó nagy hatalomra tesz szert benned, a panasszal teli életet erőlteti rád. Lehet, sőt biztos, hogy kifelé ezt nem mutatod, de benned munkálkodik ezerrel.

Egyszerűen fogalmazva, amikor az általunk ismert világba szeretnénk élni, akkor vagy bele tudjuk természetes énünket helyezni, vagy fel kell venni egy olyan álarcot, amiben elfogadnak és jutalmaznak minket. Pedig annyira egyszerű!
A lelked ordít mikor nem a megfelelő helyen élsz! Olyan ez, mint mikor fülig szerelmes az ember, de mással megy a paphoz.

Ne alapozz a hamis én félelmetes hangjára. Indulj neki annak és oda, ahová húz a szíved és lelked. Ha hallgatsz erre a belső erőre, akkor az olyan iránytű, ami simán a megfelelő irányba irányít téged.

Az intuíciód a lelked hangja, ami nem tud eltekinteni tőled, azt szeretné, hogy kiteljesedve élj, hogy jól teljesíts és megtaláld a helyed az életben.

Ha ezt a hangot erőszakolod, elnyomod, akkor fogsz olyanokat mondani, hogy a „hobbidból nem lehet megélni”, meg „nekem nincs lehetőségem, itt csak ez van” meg hasonlók.

Ha kell utazz és indulj el!

Pont azért, hogy ne megrekedj és hogy tovább élj! Mert Te is tudod a mindennapi undor és fájdalom, teljesen felemészt.

Ebbe az önmagad megerőszakolásába, megnyomorítod a lelked és szépen belehalsz. Kegyetlen szavak tudom, de nem tudom mit kell tennem, hogy felébresszelek a csendes fájdalomból és az Önmegtagadásból.

Össze kell hangolnod az általad ismert valóságot és azt aki vagy. Életstílussá kell tenned ezt az egyensúlyt. Törekedni kell rá, mert tudom, hogy nem megy egyik percről a másikra.

Döntened kell, hogy a saját tempódban napvilágra hozod vagy eltitkolod mindenkitől Önmagad.

El kell döntened, hogy a mindennapok az igazságról szólnak, arról aki te vagy, vagy valaki másról, akinek a bőrét felvetted.

Többnyire én azt tapasztalom, hogy igazak akarunk maradni és Önazonos életet szeretnénk élni!

És így idővel azért, hogy igazak maradjunk, azon kell munkálkodnunk, hogy kapcsolatban tartsuk a tetteinket a saját belső lényünk igazságával.

Úgy, hogy hagyjuk, hogy az igaz énünk napvilágra kerüljön.
Nagyon gyakori az, hogy a megszokásaink alapján élünk és talán félelemből a régi álcáinkat felvesszük, mert rettegünk attól, hogy sérülünk vagy elveszítünk valamit.

Ha önmagadat nem veszíted el és a belső lelked igazságát meghallgatod, akkor nem érhet bajod.
Az igaz Éned olyan egyéniség, akit senki sem bánthat. Meg fognak változni az értékrendjeid is.

Más lesz a fontos, ha Te visszatalálsz Önmagadhoz és egészen más lesznek a nézőpontjaid is, így esélyt adsz annak is, hogy a régi, nem épp a valódi énedet támogató hitrendszered összedőljön.

Nincs szükséged a megosztott életre, ahol éjszakánként csodaszép dolgokat alkotsz a fejedben, nappal pedig olyan helyre kényszeríted magad, ahol fele fele olyan jól tudsz teljesíteni, mert a fél lelked is alig van benne.
Nem elég titokban tudni, hogy mi történik veled, engedd ki a nagyvilágba azt az óriást, aki lerombolja a félelmekből felépített, bizonytalanságot.

Akármilyen apró vagy parányi lépés előre is előre történik, mert az az egyetlen, megismételhető tett visszaállítja azt az Önazonos létérzést, amiért érdemes, még egy és még egy és még egy következő lépést megtenned, Önmagadért és a szeretteidért is!

Lépjalanul, csak azért hogy kimozdulj az árnyékból és egy pici napfény is olyan bizonyosságot ad, hogy elmúlik a bizonytalanságod.

Mert ott ahol Te éled az életedet, ott nincsenek kérdések, csak válaszok vannak, amik lehetőségeket nyitnak meg!