Olyannak látod a világot, amilyen Te vagy! Gondolj bele abba, hogy Budapesten a Deák térre elmész, sok ember, sok-sok ezer ember szédeleg szó szerint. Van, akik mosolyognak, van, akik sírnak, van, akik kiabálnak, vannak nyugodt emberek, vannak feszült emberek. De itt a nyugodt Tisza parton is, látok mosolygós, sírós embereket is. Azonosulhatok mind a kettővel, de a mosolygós embereket választom, nekem az ő mentalitásuk áll közel a szívemhez!

Saját magadat fogod meglátni az ő viselkedésükben. Ha téged foglalkoztat a nyugalom, az öröm, akkor mosolygós emberekkel fogsz találkozni – a Deák téren is. Ott, ahol nagyon sokféle ember, minden fajta ember van. Viszont, ha téged a sírás foglalkoztat, a nehézség, a probléma, ugyanilyen őrülteket fogsz látni. Mert én úgy gondolom, hogy őrültség foglalkoztatni magunkat olyannal, ami nem esik jól.

Ha most kimész az utcára, vagy tegyük föl az utcán vagy, mész körbe, vagy nézz ki az ablakon és nézd meg, hogy mit látsz. Amit fogsz látni, az téged mozgat, az téged inspirál, az téged érdekel. Az életemben volt olyan időszak, amikor gyerek voltam, volt egy időszak, amikor felnőttem, és most megint egy új időszak, amikor megint gyerek vagyok. Nekem szó szerint, az a felnőtt időszak, az nekem nagyon-nagyon rosszul esett. Az nagyon nehéz volt. De ugyanakkor az első gyerekkorom is.

Viszont a mostani választott életemben egyszerűen mindenki mosolyog, mindenki boldog, mindenki kiegyensúlyozott, még az ügyfeleim körében is. Azok, akikkel találkozok, elvileg azt gondolná a legtöbb ember, hogy ők azért jönnek, mert problémáik vannak.

Nem, abszolút nem. Ötperces problémáik vannak, amik a konzultációk előtt, fel van nagyítva önmaguk előtt. Öt perc után már azt látják, illetve én is azt láttam, hogy ez nem probléma. Ők nem térdelnek az életükben, nem csúsznak-másznak, hanem igenis két lábon járnak, csak maga az a szemlélet, amivel látják a világot, azon kell változtatni.

Egy kicsit élesíteni kell. Egy kicsit olyan, mint az a távcső, amibe a mesterlövész belenéz, és hogy kit akarsz eltalálni. A saját szívedet, vagy folyamatosan mindig mással foglalkozol. Azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy én tönkre teszem magamat azért, mert problémákat hallgatok, ez valójában így lenne. De nem hallgatok problémákat, mert tudom, hogy ez nem probléma. Több évvel ezelőtt kaptam olyan visszajelzéseket, hogy én kinevetem az embereket. Valójában nem. Mert egy ötperces probléma után, ami valójában nagyon nehéznek tűnik is, olyan káoszos világnak, már látom, hogy hova halad és ez engem nagyon megnyugtat.

Egyszerűen megmosolyogtat az, amikor tudom, hogy egy óra múlva úgy fog felállni, hogy ő is mosolyog. És így szokott történni, szinte az esetek többségében, 90%-ban. Csak a szemléleten múlik a nyugalom és a feszültség is, illetve azon, hogy ezt tudatosan vagy öntudatlanul csinálod magaddal.

Az, hogyha te szeretnél folyamatos feszültséget az életedbe, akkor keresd azokat az embereket, akik feszültek, tőlük nagyon hitelesen meg lehet tanulni. Viszont, ha megjelennek körülötted a feszült emberek, akik szét akarnak robbanni, nem kell, hogy te is olyanná váljál, mint ők. Használd az ő feszültségüket arra, hogy benned erősödjön akár a nyugalom is. Ő nincs rendben, de Te rendben vagy!
Attól még megtarthatod a nyugalmadat, mert ő más mint te. A feszültség az mindig egy választott érzelmi világ. Mert az egyértelmű. Csak olyan lehetsz, amikor benne vagy.

Legalábbis így gondolod. És ezért vagy feszült. Mert egyirányúsított érzelem. Viszont, amikor látod nagyon jól, hogy választhatsz másképp, mert a környezeted megőrült. Van választási lehetőséged. De amikor tudatosan éled az életedet, a nyugalom is ugyanolyan választhatóvá válik, mint a feszültség.

Ez okot ad arra, ez a szabadság, ez a bőség okot ad arra, hogy te nyugodt maradhassál. Mert tudod nagyon jól, hogy el fogod érni azt, amit te szeretnél. Ha részleteiben vizsgálod a nyugalmat, akkor az az abszolút szabadságról és bőségről szól. Ha a feszültséget vizsgálod, akkor hiányt és egyértelmű dolgokat fogsz látni.

Erkölcsi és minden más jellegű szabályokat kell majd betartanod, amit úgy gondolsz, hogyha betartod, akkor majd elvisz valahová. A feszültség egy olyan irányosított, célirányosított nyugalom felé haladó valami, amit előbb-utóbb ki kell adnod. Ez nem a fitneszes, nem az egészséggel való törődés hozzáállása, hanem abszolút beteg, küszködő, kemény világról szól. Amikor neked feszültnek kell lenni.

Viszont az kell, hogy mondjam, hogy a feszültségben is vannak olyan információk, amiket hogyha meglátsz-meghallasz, akkor abban a pillanatban, mint a köd, eloszlik és átalakul nyugalommá. Az a jellegű feszültség, ami folyamatosan fújódik, pillanatok alatt leereszt. Azért ereszt le, mert meglátod az információját, meglátod, hogy az miért szolgál téged.

Az új könyvemben, a kiegyensúlyozottan előre címűben, nagyon részletesen adom át, hogyan tudod ezt a való életben is megvalósítani.