fbpx


Üdvözlök mindenkit! Sziasztok! Azt hiszem megérte nektek is, hogy 10 napra hátra hagytam Magyarországot és elindultam egy belső útra itt Olaszorszgban. Szépen haladok, minden a legjobb úton van és a terveim szerint alakul. Egy kicsit a teljesítmény kényszerem próbált eluralkodni magamon, talán veled is van néha így.

Nagyon sok drukkoló üzenetet kaptam, amit őszintén köszönök itt is, mert nagyon jól esik. Tényleg nagy a kihívás, igyekszem is jól csinálni és maximálisan. Erről fogok ma egy kicsit beszélni, mert voltak felismeréseim a maximalizmusommal kapcsolatban. Nekem sikerült helyre tenni magamban, remélem neked sem fog gondot okozni.

Köszönj be ha itt vagy. Így tudom meg, hogy hallgatsz engem. És mindig örülök nektek, jól esik tudni hogy velem vagytok, együtt vagyunk.

Mindannyian valamiért tökéletesen akarunk mindent csinálni. Ha őszinte vagy magaddal, akkor ezt az igazságot el fogod ismerni és be fogod látni, hogy semmit sem akarsz rosszul csinálni. Tehát a vágy ott lapul sokszor tudatosan és öntudatlanul is benned is, hogy igen is igyekszel, sőt vágysz arra, hogy tökéltesen csináld a dolgod.

Egyszerűen így növünk fel, ezt tanuljuk meg a szüleinktől, az iskolában, a munkánk során, a kapcsolatainkban is. Viszont ha így van, akkor a fejünkben van egy egyfajta dualitás is.

Amikor péládul rosszul csinálunk valamit, akkor valamiért összekapcsoljuk magunkat a cselekvéssel és magunkat is rossznak találjuk. Talán az a tévhit, hogy azok vagyunk ahogy viselkedünk, túlságosan is mély értelemként kapaszkodik mindenkiben. Így aztán igyekszünk jót tenni, hogy aztán jók is legyünk.

Én úgy hiszem, túl sokat akarsz Te is, túl nagyok az elvárásaid önmagaddal szemben, a többiekről még csak nem is volt szó. Így aztán egy jó kis pszichés csatatérré válik az életünk, a jó és a rossz vívja a csatákat és igyekszünk mindig jobbak és jobbak lenni, legyürve a rosszakat.

Ennek megfelelően persze a többieket is ez alapján fogod mérlegelni, lesz aki a szemedben jó és lesz aki rossz lesz. Máris a világ legalább ketté bomlott és elveszíted azt a képességed, ami annak látja a világot, ami, egységként és kerekként. Túl sokan bántják magukat csak azért, mert megerősödött bennük a jóhoz való vonzódás és a tökéletesség felé menetelés.

Ha érzed Te is ezt vonzódást, akkor jó okod van arra, hogy kizárd magad a világtól és olyan védelmi rendszereket építs fel, ami valójában az élet áramlásából zár ki és nem a feltételezett rossztól.

Azt fogod ezzel a védelemmel bizonygatni, hogy én igen is jó vagyok és csak megvédem magam a rossztól. Nézd meg, mekkora divat lett elkerülni az állítólagos „vérszívókat” a „negatív embereket” a „fájdalmakat, mert mindig jól kell lenned”.

Ezzel, hogy őket ilyennek érzed, látod vagy tapasztalod, valójában azt akarod bizonyítani, hogy veled minden rendben van, Te igen is, jó vagy és ők a rosszak. Talán most is érzel némi kéztetést, hogy megmagyarázd, miért érdemes kikerülni azokat, akik valójában arra ébreszthetnek rá szerencsétlen életvitelükkel, hogy veled minden rendben van.

Hol van a hála, az együttérzés, a szeretet, amit jól bezártál a védelmed falai közé? Értem, hogy Te vagy a világ közepe és mindenki csak a szélén helyezkedik el, azt is értem, hogy a jó az elfogadható, a rossz pedig elfogadhatatlan, és talán az is beépült nálad, hogy a rosszakat meg kell büntetni.

Teljesen egyértelmű, hogy mégnagyobb falakat fogsz építeni a rosszak ellen, de közben azt a kétségbeesést is kell látnod, mennyit küzdesz azért, hogy jó ember lehess mások szemében is.

Persze ez baromira nagy őszinteséget érdemel, mert ha már egy ideje foglalkozol önismerettel, akkor ki fogsz farolni abból, hogy „bárkinek is meg akarj felelni”.

Gyerek korban, amikor még tanuljuk a világot, akkor helyén való, hogy tudjunk különbségeket tenni, hiszen így tanuljuk meg a világot. De most, hogy ma már felnőtt vagy, mi lenne, ha felnőttként élnéd az életedet. A gyerek még ténylegesen elnyomja az érzéseit, mert jól akarja csinálni amit kérnek tőle, hogy aztán megdicsérjék és azt mondják rá, hogy „jó gyerek vagy fiam”.

Ha felnőtt vagy, akkor tudnod kell, hogy lehet azokat is szeretni, akik esetleg nem úgy viselkednek, ahogyan az elő van írva. Azért mert mérges valaki, vagy feszült, ideges vagy dühös, nem azt jelenti, hogy ő rossz emberek.

Csak azért, mert valaki úgy érzed, hogy bántott téged és Te automatikusan belemész a csalódásba és benne is tartod magad, „persze jogosnak éled meg”, mert „meg kell büntetni a helytelen viselkedést”… tényleg meg kell? Tényleg bántani kell azokat, akik nem viselkednek „helyesen” és „jól”?

Mondja már meg nekem valaki. Mi az hogy jó? És mi az hogy rossz? De úgy, hogy ez mindenki számára egyértelmű legyen. Ha ennyire fontos nekünk ez, akkor nem lehet szubjektív. Nem lehet sajátos, igen is kollektívnak kell lennie, hiszen bazi nagy pecsétet tesznek egymás homlokára.

Ez ilyen ember, az meg olyan. Ezzel barátkozni kell, mert szép nagy plusz jel van a homlokán, a másikat meg jobb ha elkerüljük, mert „annyira negatív”, hogy „a végén még bántani fogom”.

Talán megértést adhat az, ha felismered miért igyekszel annyira a maximális jóra vagy kicsi jóra, de mindig igyekszel a tőled telhető legjobbra. Tudod mi a motiváció erőd? A félelem.
Félelem attól, hogy nem felelsz meg és nem lehetsz jó. Azt tanuljuk meg az életünk során, hogy nem lehetünk rosszak, mert akkor megfelelők sem leszünk. A legtöbb konfliktus pont abból ered, hogy mindenki jól akarja csinálni, a helyett inkább önmaga lenne és önmagát képviselné.

Ha önmagad vagy és önmagadat adod, akkor el fogod engedni a csatákat. Egyszerűen nem lesz rá szükséged. Ezt viszont, megfelelően kell értelmezned, mert a jó emberek, rengeteget tesznek a világért, de önmagukat adják és attól lesznek igazán jók.

Ha picit is azért törekszel a jóra, hogy ne érjenek fájdalmak, ne bántsanak a többiek, ne csalódj, akkor muszáj elgondolkodnod azon, hogyan is éled az életed és mi mennyire vagy fontos saját magadnak. Muszáj őszintének lenne, ha nem is esik jól, mert a motivációd a félelem.

Csak egy egyszerű példa. Ha kerülöd azokat, akik szerinted csapolják az energiáidat, akkor mitől tartasz? Hát attól, hogy elveszítesz energiát. Hogy leszel ebben jó? Úgy hogy a másikat rossznak és csapolósnak látod.

Ez nagyon veszélyes lehet, mert ha nagyban gondolkodunk, akkor el fogsz arra a pontra jutni, hogy senkivel nem akarsz majd találkozni. Szerinted miért van olyan sok single? Pont ezért a félelemért, hogy a másik csinál vele olyat, amit nehezen fog megélni és fájdalmas lesz.

Ha felismered, hogy ez van a háttérben, akkor nincs más dolgod, csak szembesülni azzal, hogy neked ezen a területen van még mit tanulnod. A konfliktus kezelésed, a stresszkezelésed némi javításra szorul, amivel semmi baj nincs. Nem leszel rossz, mert igyekszel és fejleszted ezeket a képességeidet.

Inkább figyeld meg, mi történik veled, amikor fájdalmas és modjuk agresszív élethelyzetekbe kerülsz. Ne ki akarj belőle szaladni, csak figyeld meg a folyamatot, ami történik benned.

Óriási segítség lesz felismerni, hogy nem kell félelemben élned és láthatod kerekként, támogatónak a világot és azokat a rossz embereket is, akiket ilyennek láttál korábban. Ténylegm inden érted van, a legnehezebb, legfájdalmasabb epizódok is az életedben. Tudod mire hívják fel a figyelmet?

Arra, hogy tanúlj meg nem elszaladni tőlük, hanem szeretettel, elfogadással megválni. Az tény, hogy mindenkire nincs szükségünk, de van mikor meg kell élnünk fájdalmakat, meg kell értenünk a miértjét, hogy aztán szeretettel fogadjunk mindent és mindenkit aki szembe jön az utcán.

Semmi nem adhat több önbizalmat és magadbiztosság, mint az, hogy elfogadod a kételyeidet. A tökéletesedés egy olyan legenda, amely arról szól, hogy milyennek kellene lenned és nem arról, hogy milyen vagy.

A jó irányba változás vágya valójában azt az érzést erősíti, hogy valami gond van velünk és ebből adódóan, mégnagyobb ítéletek születnek önmagaddal szemben is és tovább fogod büntetni magad. Amit javaslok neked, hogy ülj le egy padra, kicsit legyél egyedül és vesd papírra, hogy ma milyen embernek tartod magad.

Ez a kicsi iromány segít abban, hogy beazonosítsd magad és össze tudd egyeztetni az életviteleddel. Tedd ezt őszinteséggel, együttérzéssel és egy jó nagy adag szeretettel. Sok sikert mindenkinek!