fbpx


Vajon vannak mérgező emberek? Vagy csak egyszerűen félre van értve és egy pszichológiai propaganda áldozatai azok, akik beazonosítanak valakit mérgezőnek, magukat pedig áldozatnak tekintik?

Figyeld csak meg? Soha senki nem látja magát mérgezőnek. Neked nem gyanús? Hogy mindig a másik? Nekem ez olyan ovis!

Viszont az áldozat szerepkör vállalása nagyon erőteljes érzelmekkel, hangos jajveszékelésekkel mutatja meg önmagát és valóságot csinálnak a dráma szakkörből.

Na ez az a propaganda, ami önmagát jónak mutatja, de a másik viselkedését, vele szembe pedig mérgezőnek. Most, ha rólad beszélek és áldozatnak vallod magad, valójában azt várod tőlem, hogy elismerjem, megerősítselek abban, hogy Te tényleg áldozat vagy. Valójában ezzel azt várnád tőlem, hogy együtt bántsunk valakit! Nem vagyok ebben partner!

Nem fogom megerősíteni benned azt, hogy „szegény Te” és nem foglak „sajnálni sem” és tudom, hogy ez most rád nézve kegyetlennek tűnik.

De ha önmagamból indulok ki, nem örülnék annak, ha valaki „sajnálgatna” azért, mert nem tudok mit kezdeni a másik viselkedésével. Mert az igazság az, hogy egyáltalán nem zavarna, nem lennél feszült, nem mérgeződnél, ha tudnád kezelni annak a viselkedésével, akit mérgező embernek bélyegeztél meg.

Én igen is szeretnék megtanulni mit kezdeni azokkal az emberekkel, akiknek a viselkedése, nekem kihívást jelentenek.

Igen elismerem vannak akikkel nehéz! Akik tényleg kihívást jelentenek! De az attól mérgező rám nézve, mert nem tudok mit kezdeni vele, tehetetlen vagyok, mert nem tanultam meg kezelni a másik viselkedését. Saját tudatlanságom az ami mérgez és nem a másik. Ha tényleg „értelmesen” nézel rá arra ami köztetek van, még hálás is lehetsz neki, hiszen feldobott neked egy tanulási lehetőséget. Az ellenszere a méregnek, hogy igenis megtanulom. Nem mondom, hogy „nem tudom”, meg nekem „nem megy”. Senkinek sem megy egyből!

Átváltok magamra azért, hogy ne az ellenállásod erősítsem meg, hanem a megértésed. Ha rólam van szó és nem rólad, talán sikerül „nem mérgezni” magad a másikkal és közelebb kerülsz így a megoldáshoz.

Nézzük ugye az eredeti megfogalmazást, a mérgező embereket. Valójában nincsenek ilyenek! Nincs mérgező ember, csak méreg van, amit magamnak gyűjtök és magamba fecskendezek vénásan és egyenesen az ereimbe akkor, amikor „áldozatnak vallom magam a másik miatt”.

Számomra a nehezebb emberek azt jelentik, hogy van még mit tanulnom a kapcsolatokról, a viszonyulásomról, én magamban keresem a gyógyírt, mert bennem keletkezett a tehetetlenségem és átalakul méreggé.

Igen megjelenhet bennem a feszültség, a stressz fokozatai, a depresszió, meg a sértődés, de még a becsapottság érzetei is. Viszont számomra még mindig azt jelentené, hogy meg kell tanulnom „kezelni” nem a helyzetet, hanem magam, akár nyugalommal is, mert én arra vágyom minden körülményeim ellenére.

Arra mutatna rá a másik viselkedése, hogy azzal amit ő tesz vagy tenne velem, meg kell tanulnom bánni. Nem akarom rávenni semmire, még arra se, hogy nyugodt legyen, meg ne kiabáljon velem, ne legyen cinikus. Magamat akarom rávenni a nyugalmamra, mert nekem az nagyon fontos. Nem a másikkal csinálok valamit, nem akarom rávenni a nyugalomra, hanem hagyok mindent úgy ahogy van, hagyom úgy tenni ahogy akar, de magamat ráveszem a nyugalomra. Most nem arra utalok, hogyha meg akarnak ütni, akkor tartsd oda az arcod, ez most a fizikai atrocitásokra nem vonatkozik.

Ez most a lelki út! A mérgező ember valójában, ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor én vagyok, akkor is, ha a másikra kenem. Így vagyok magammal egyenes és őszinte.

Nem akarom könnyíteni a dolgom azzal, hogy elmegyek a másiktól. Azzal a fejemet csak a homokba dugnám és nem lenne tükröm, amiben láthatnám magam.

Én belenézek a másik szemébe, de a szeme tükrében magamat figyelem, mert tudom az igazságot, a saját fullánkomtól szenvedek. Meg kell találnom, ki kell húznom magamból és erre a másik jelenléte, viselkedése óriási segítség.

Én tanulni akarok, mert ez a „mérgező” helyzet arra hívta fel a figyelmemet, hogy ne a másiktól várjam a gyógyírt, ne a másik viselkedése miatt legyek pl. nyugodt, meg kiegyensúlyozott, meg motivált.

Az nagyon könnyen megy mindenkinek, nyugodt körülmények között, nem kihívás nyugodtan sodródni. Tényleg könnyebb és talán gondolkodni sem kell közben, de most ez nincs meg. Nekem az számít, amiben benne vagyok. Én lakom az életemet és nem csinálok belőle menekült tábort, mert az ami most történik velem, az az én palotámban van.

Minden a feje tetejére állt, a másik is azt erősítené ha elhinném a viselkedését, hogy valami baj van és őrült tábori hangulatok keringenének bennem. De nem hagyom! Látom mit csinálok, látom a másik szemében saját magamat! Le se veszem magamról a tekintetemet! Mert számítok magamnak! Nem bántom a másikat sem! Számít ami történik! Most történik velem az élet csodája!

Ez kicsit olyan, mint amikor feleltünk a suliban. Senki nem akart, én legalábbis így emlékszem, mindig kényszeresen éltem meg, de akkor is megtörtént, hozzá tartozott a sulihoz. Most is ez történik! Nem kerülhettem el az iskolát…. Sokat lógtam, de elkerülni nem tudtam teljesen. Inkább kiálltam és ahogyan tudtam, feleltem.

Most is valami hasonló történik velünk, amikor kihívást jelentő emberek viselkedésével találkozunk. Az iskola is értem volt, akkor is ha kihívást jelentett… ez a nehéz viselkedésű ember is értem van, ha kihívás is.

Nem kerülhetek el mindig mindenkit, akivel nem tudok mit kezdeni. Ha ez lenne a cél, előbb vagy utóbb, minden probléma megoldó képességed izma sorvadni kezdene és mindenki nehézzé válna, a legapróbb súly is. Erősödjünk, ne faroljunk ki semmi alól, hiszen ezzel lesz könnyebb az életünk.

A sulit sem sikerült ellógnom. Nem lóghatod el az élet tanításait, mert érted vannak a megbélyegzett mérgező emberek is. Azért, hogy felébredj arra, hogy az ő viselkedésére, te szabadon bárhogy reagálhass. Nem a viselkedése mérgez, hanem az a feszültség, amivel nem tudsz mit kezdeni a másik jelenlétében. A feszültség benned van és megint ne menjünk vissza az oviba, hogy ki kezdte és ki a hibás, mert nem számít.

Engem a nehéz emberek arra tanítottak meg, hogy nagyon erős legyek belül, hogy az érzelmi tudatosságom megszülethessen. Hogy felnőjek önmagamhoz és ne kelljen óvodás módjára árulkodnom akkor, amikor valaki nem épp etikusan és szépen bánik velem.

Tudok segítséget kérni, mert a segítség van, hogy szükséges, mert nem tudunk tényleg mit kezdeni helyzetekkel… de tanulható minden, az élet is. Ha nem Te, majd valaki rámutat a lényegi kérdéseid válaszára! De ne várd a sült galambot, tedd meg magadért, hogy kinyitod a szádat, ha kell valami.

Tudod az Ő viselkedése velem szemben egy olyan hatás, egy olyan szándék, amitől az én saját szándékom sokkal erőteljesebb. Lehet, hogy az Ő viselkedése a leggonoszabb és egy igazi ördög, de rám nem lesz hatással, csak azért mert én úgy akarom.

Azért mert az Ő véleménye rólam, nagyon kegyetlen és jól meg is mondja nekem, nyersen és erőteljesen a fejemhez vágja… nem kell, hogy számításba vedd!

A saját véleményem magamról acélpajzsot visel, kőkemény és megingathatatlan. Nem vagyok áldozat! Uralkodója vagyok az életemnek! Mérgező emberek nincsenek, csak áldozat tudatú emberek, akiknek kell a magyarázat, a visszajelzés, a visszaigazolás arról, hogy tényleg áldozatok.

Ha úgy érzed, hogy nem tudsz mit kezdeni a másikkal, akkor magaddal nem tudsz még bánni. Soha nem késő megtanulnod!
A saját mérgedet termelte a tehetetlenséged. Lényegében azért tudta így kiverni a biztosítékot, mert egy ugyanolyan emberrel találkoztál, mint amilyen Te is vagy.

Ha őt mérgezőnek látod, akkor Te is az vagy. Sértegetlek? Remélem nem! De nézd meg mi történik!

Két erő szembemegy egymással és az egyik lenyomja a másikat. Csak ennyi! És amikor áldozatnak hiszed magad, akkor valójában nem találod a másikon a fogást és mivel nem találod, ezért tényleg a hátadon fekve nyeled a mérget és talán soha többet nem akarod látni ezt az embert.

Csak azért, mert legyőzöttnek hiszed magad! Hiszed magad! Ezen van a lényeg!

Nekem egyszer a karate edzőm azt mondta, hogy Csaba most nagyon ügyes vagy, nagyon jól mennek a versenyek, de ott ahol két erő csap össze, ott előbb vagy utóbb te leszel a vesztes. Most Te győztél, de lesz az a pont, amikor méltóságteljesen meg kell tanulnod veszíteni, mert mindig lesz egy erősebb. Igaza volt! Mindig van erősebb!

Azzal a mérgezőnek bélyegzett emberrel olyan csatát vívsz, ami sok sok energiát emészt fel és persze, hogy elfáradsz. A karate versenyeken én is elfáradtam, mert erőből történt.

A mérgező emberek ugye erőszakosnak tűnnek. De csak azért, mert az erőtök összecsap. Tehát ott ahol nagyon elfáradsz, ott harcoltál. Ahol nem töltődsz, ott Te csatázol és most is mindegy mit csinál a másik! A kérdés az, hogy Te számítasz-e magadnak annyira, hogy inkább töltekezel a másik jelenlétében!

De van egy lényeges kérdésem: A szeretet vajon harcol? A szeretetben van méreg? Nincs. És még mielőtt megint rámutatnál a másikra és számon kérnél valakit, hogy neki kell szeretettel csinálnia valamit veled vagy épp pont elkerülnie… nézz tükörbe!

A szeretet nálad van! Ugye ha sikerült valamire rávennie a másiknak, akkor azért borultál ki, ha meg nem akkor meg azért mert egyáltalán bepróbálkozott.

Mi lenne, ha Te lennél a szeretet, olyan lennél mint a napsugár, ami nem válogat. Csak egyszerűen fénylenél! Akkor nem mérgeznéd magad azzal, hogy nem tudsz mit kezdeni a másikkal… mert a gyógyír a szeretettel való kommunikációban van.

A megbélyegzett mérgező ember is csak ennyit szeretne! Szeretve lenni, biztonságban, élvezve az életet.

Neki is önmaga életével van baja és nem veled! Tudom, hogy sovány vigasz, de nem tud másképp viselkedni.

Segíts neki azzal, hogy példát mutatsz és nem mész bele abba az ideológiába, hogy ő mérgező, te meg a mérgezett vagy. Nem vagy áldozata senkinek!

Te vagy az ura az életednek, a mondat legpozitívabb értelmében.

Ha másképp gondolod, akkor még nem tudatosult benned, mennyi mindent tehetsz magadért és másokért is!

Kívánom, hogy tényleg ura legyél a reakcióidnak, – mert az a mérgező- , akkor is, ha akcióra hívja fel a figyelmet a másik viselkedése. Nem kell, mert valaki mondja vagy akarja ugye?

Van neked akaratod, amit saját magad felé kell fordítani, saját magad mellé érdemes állítani és nem a másik ellen!

Ha nem szeretnél lemaradni a következő értékes tartalomról…. iratkozz fel és küldöm emailben!