Készíthetsz magadnak új életet!

Biztos észrevetted már, hogy bizonyos történeteid, sztoriaid az életedben, olyan mintha mindig ismétlődnének, mintha mindig ugyanaz történne.

A sorsok sokszor előre legyártott forgatókönyvek, játszmák alapján játszódnak le. Lehetséges vajon, kitörni ezekből az ismétlésekből, abbahagyni az önkorlátozó viselkedéseket? Lehetséges-e, új forgatókönyvet írni és megváltoztatni az életünket?

Nagyon sokan érzik belülről mardosó módon azt, hogy: nem érdemlem meg az örömet az életemben. El kell csennem az élettől néhány örömteli pillanatot, ki kell érdemelnem valami jót, meg kell az örömért dolgoznom, mert alapvetően érdemtelen és méltatlan vagyok a felhőtlen örömre.

Ha mégis hozzájutsz egy kis örömhöz, hátranézel, vajon mit kell majd adnod érte, mi az ára ennek a pillanatnyi jólétnek?

Lehetséges kitörni ebből a mókuskerékből, de csak egyféleképpen. Ha képes vagy megvizsgálni a sematikusan ismétlődő játszmáidat. Képesnek kell érezned magad arra, hogy ezt a beléd táplált bűnösség érzést elengedd. Abba kell hagynod és le kell cserélni a látásmódodat… ahogy ránézel az élettapasztalataidra.

Az, ami történik veled, az az előző tapasztalataid alapján kap jelentést. Olyan, mintha mindenhol ugyanazt keresnéd. Mint a fradista, aki mindent ami zöld, fradistának gondol.

Választásaidat sokszor tudattalan bűntudat vezérli, ami szépen fenn tart az óriáskeréken és nem enged le onnan, ameddig magadat nem engeded le.

Úgy tartod magad a bűntudatod óriáskerekén, hogy belülről azt gondolod: „ezt megérdemlem,” „magamnak csináltam”, „bűnhődnöm kell” és még „szenvednem azért”, mert az „elültetett magok, most virágoznak”, még sok „fájdalmon kell túlesnem azért, hogy némi feloldozást nyerjek”.

Nem csak fájdalom útján lehet megállítani a körforgást, nem csak szenvedéssel lehet változtatni az életeden. Sőt, a bűnvád és az önmagad emésztése nem feltételei annak, hogy egy picit is belekóstolj egy minőségibb, más életbe.

Ne feledd a szíved a tiéd és jogodban áll változtatni azon, hogy másképp ketyegjen, több szeretettel és kevesebb bünhődéssel. Nem nyugodhatsz abba bele. Nem törődhetsz bele abba, hogy ennek meg kell történnie, mert ez a sorsod. Van értelme ugrálni, felállni vagy lépni egyet. Megéri lázadni, mert az élet nem csak ilyen, mint amilyennek látod vagy tapasztalod.

Ha néha sikerül valami plusszhoz jutnod, sikerül egy picit is kidugnod a fejed a víz alól, nem kell megmagyarázkodnod, nem kell mentegetőznöd a többieknek vagy magadnak.

Tényleg nem kell bizonyítanod, hogy megdolgoztál a jó pontokért vagy már épp elég szarban volt részed és megérdemled ezt a pici sikert. Nem tartozol senkinek a jólétedért, mert az öröm is, és azokat a plusznak számító dolgokat is megérdemled… mindenki megérdemli, még Te is.

Miért olyan nehéz elhinni, hogy ténylegesen megérdemled a jólétet. Miért nézegetsz hátra? Talán mert úgy hiszed vissza kell majd adnod? Nem tartozol senkinek sem, mert a tiéd. Nem fogja senki elvenni tőled, csak akkor, ha azt hiszed olyan mint egy kredites telefon.

Nem csak időlegesen lehet jó életed, ezt nem a szerencse csinálja veled, hanem Te csinálod, magaddal és az életeddel. Nyugodtan vállald a felelősséget, mert a felelősség nem csak a megrovásról és a büntetésről szól, hanem a kitüntetésekről és sikerről is szól.

Ez olyan, mint a pillangó markodban. Ha megragadod, erősen szorítod, kapaszkodsz is belé, vagy eldugod a világ elöl, mert attól tartasz, hogy irigyeid lesznek, nem akarod, hogy bárki is lássa, akkor megölöd a kezed erejével vagy megfojtod a saját törődéseddel.

Nagyon nehéz elhinni, hogy mindennek mi adunk jelentést. Nincs olyan, hogy jó és rossz. Nehéz azt is felfogni, hogy nem kell megdolgoznod, megszenvedned az örömödért, a jó életedért.

Tényleg nem könnyű megemészteni azt, hogy semmit nem kell tenned azért, hogy kiérdemeld a boldogságot. Csak tapasztalatok vannak és a jelentések által a dolgok, ízét, formáját, értelmét mi adjuk, mi teremtjük meg. Legtöbbször viszont olyan jelentést adsz a tapasztalataidnak, amit esetleg már tanultál, amit beléd véstek a szüleid, a környezeted, az etnikai vagy vallási szokásaid.

Lehetséges akkor ezek mögött megtalálni saját magad valódiságát, ha elfelejted a bűntudatot és gyakorlod a hálát. Hálásnak lenni jelenti azt, hogy elismered azt, hogy jár neked és hétköznapi természetességgel kezeled az örömöt még akkor is, ha eddig nagyon ritkán volt benne részed.

Nem szeretnélek nyakon ragadni és kihúzni az esetleges nehézségeid közül, mert nagyon rövid időn belül, visszacsinálsz mindent olyanra, mint amilyen most is az életed.

Ahogy felfogod az életed! Bármilyen furcsán is hangzik, ha ragaszkodik valaki a szenvedéséhez és elveszed tőle, kézzel lábbal fog keresni olyan lehetőségeket, ahol visszacsinálhatja a saját poklát azért, folytathatja a lassú, önemésztő szenvedését.

Kívülről megmenteni valakit addig, ameddig a saját szenvedéséhez ragaszkodik és folyamatosan hozza létre azokat a helyzeteket, ahol bebizonyíthatja a világnak a saját érdemtelenségét, nem lehetséges. Csak a belátás erejével változhat bármi!

Be kell látnod, hogy te írod a történtedet, Te adod a jelentést a múltadnak és most teremted meg a jelenedet. A jövőt az által alakítod, amilyen kapcsolatban állsz most is magaddal. Át kell venni a tekintélyt ahhoz, hogy számítson az a vélemény, amivel kialakítod az életed jelentéseit, értelmét.

A hatalom elsődlegesen a tiéd, önmagadon. A bűntudatod is olyan vélemény önmagadról, amit, nem kell, hogy átélj ahhoz, hogy jól alakuljon az életed. Aki nem képes kitörni az érdemtelenség és méltatlanság csapdájából, nem tudja elfogadni az örömöm elemi ajándékát sem.

Aki folyamatosan bizonyítani akarja, hogy mindenért keményen meg kell dolgozni, de soha nem lehet kiérdemelni semmit, az sohasem fog tudni kisimulni, felhőtlenül békében lenni önmagával, a világgal, a fontos és kevésbé fontos emberekkel.

A bűntudattal harcra kényszeríted magad.. úgy hiszem, megérdemled a békét önmagaddal, mert a béke és a kiegyensúlyozott élet, mindenkit megillet, téged is, ne hidd hogy kivétel vagy.