Hogyan nézz szembe az érzelmeiddel?
előadó: Szikszay Csaba (mester coach)
Az előadás tartalma:
A legjobb módja annak, hogy tudatossá tedd magad az, ha érzed érzéseidet. Ez tudom, hogy nagyon egyszerűen hangzik, de ugyanakkor milliószor hisszük azt, hogy így csináljuk, de mégis másképp történik velünk és elfelejtünk érezni.
Talán a fájdalmak elkerülése miatt, de én úgy hiszem, túl sokan nem tudnak mit kezdeni az érzelmi és hangulati élményeikkel. Ha elhatárolódunk az érzelmeinktől, valójában az élményeinktől távolodunk el… de vajon élmények nélkül milyen az életünk?
Megértem a túlélést, megértem, hogy vannak olyan nehéz időszakok, amikor a túlélés a fontos, de én úgy hiszem, hogy ezek a nehéznek vélt napokat, ha megéled, akkor megtanulod kezelni, nem csak a körülményeidet, hanem az érzelmi válságokat is… ha elzárkózol, érzelmi szegénységben tartod magad, mindegy milyen túlélési tipp miatt is teszed ezt, lemaradsz az életedről. Túléled, de élményszegényen.
Szerintem senki nem hajt az érzelmi válságra, de a válság számomra egy új lehetőség, egy új életminőséget jelent, a megújulás szépségeit jelenti akkor is, ha nehezebben élem meg azt.
Én úgy fogom fel az ilyen időszakaimat, hogy hátrahagyok valami régi nem működőt azért, hogy létrejöjjön a működő.
De ez általában egy folyamat, amiben bizony hangulatilag is vonatozunk fel és le, mint egy hullámvasúton. Sírunk a mélységben, sikítunk a magaslatokon, és mikor lelassul az egész, azt hisszük vége, majd újra felgyorsul körülöttünk minden… kiszámíthatatlannak tűnő érzelmi élmények, egy kötött és előre megépített pályán.
Nem épp nehéz feladat látni az érzéseink súlyát, de sokszor elviselni annál nagyobb feladat…megértem! Ott vannak a hirtelen és kiszámíthatatlan hangulatváltások, amik úgy rángatják a szívünket, mint egy fűszálat a vihar, amiből rendszerint szeretnénk kikeveredni.
Van viszont egy nagyon mély és kifinomult, tudatosságot igénylő feladatunk… benne maradni a viharban. Hagyni, hogy átjárja a teljes testünket és átérezni teljes egészében, ellenségeskedés nélkül, minden érzelmünket.
Ez nagyon fontos és lényeges feladata mindannyiunknak, hiszen ha nem érezzük az érzéseinket a maguk teljességében, akkor nem hagynak el minket és az a vihar, ami eddig kívül volt, a szívünk legmélyén bújik meg láthatatlanul.
És akkor mindenféle furcsa dolgot teszünk, olyanokat, amiket egyébként józan és nyugodt érzelmi állapotunkban nem tennénk meg.
És tudod, hogy miért nem? Mert öntudatlanul, szabadulni akarunk valami olyantól, amit érzünk ugyan, de nem tudjuk meghatározni, hogy mit.
Ebben az állapotban, csak ellen állsz és magadhoz kötsz valami meghatározhatatlan nyugtalanságot és elégedetlenséget. Mivel nem vagy tudatában annak, ami történik veled, kutatni kezdesz és általában a környezetet teszed felelőssé azért a viharért, ami benned zajlik.
Kifelé tekintesz, rendezkedsz magad körül és bántod azokat, akik ugyanígy semmit nem értenek abból, amit csinálsz. Rengetegen élnek úgy, hogy megtagadják a belső életüket és a külső életüket próbálják kontroll alatt tartani.
Az ellenálló életet élő azzal foglalkozik, amiből hite szerint jön a fájdalom, meg a szomorúság, csalódás és ezek mindig külső körülmények, amivel öntudatlanul is körbe vette magát.
Pedig annyira egyszerű lenne kicsit többet magába nézni és engedni, hogy a környezettől elszakadva, érezni azokat az érzéseket, amik munkálkodnak benne.
A saját szomorúságára, csalódottságára és fájdalmára húzott körülményeket rendezi, a helyett, hogy magát az érzést vizsgálná és odafigyelne mindennek a kiindulópontjára.
Magát a dolgot, magát az érzést kell érezned ahhoz, hogy bánni is tudj nem csak az érzéseiddel, hanem az abból kinőtt körülményeiddel is.
Másképp csak a gyom leveit vágod le, de a gyökerét meghagyod. Pár napig rendben találod az általad rendezett kertet, csodaszépnek is éled meg, mert tényleg az, de a gyom gyökerei egyik napról a másikra, újra kihajtanak. Figyeld meg a kommunikációdat… amikor mesélsz egy nehezebb napról. Érzésekkel tele, lendületesen meséled a körülményeket, azt ami történt és jól meg is akarod azokat oldani, de valójában nem a körülményeidet kell megoldanod, hanem abba a szívbe nézni, aki meséli a történeteidet.
Nem a történeteid nehezek, hanem az, amit érzel velük kapcsolatban. És mikor nem vagy tudatában az érzelmed fontosságán, akkor mindenféle stratégián töröd a buksidat, ami a reményeid szerint, úgy lesz eredményes, hogy megváltoztatod vele az életedet.
Az életet mindenképp meg fogod változtatni, tőled függetlenül is változik, de vajon érzelmileg is tudsz tartósan változtatni?
Mikor a környezetet megváltoztatjuk, kapunk pár nap szusszanásnyi időt, mert lekaszáltuk a gyom leveleit, de ez csak átmeneti akkor, ha nem érzed azt, ami benned zajlik.
Az is lehet, hogy miden -féle terved van a többiek reakcióira, de vajon milyen érzelmi terved van önmagaddal kapcsolatban?
Az is lehet, hogy az igazságosság dühében forgatod magad, de nem mész elég mélyre, hogy megnézd, honnan és miből származik az igazságod.
Félelmetes dolog szembe nézni a valódi szenvedés okaival, de muszáj abból kiindulni, hogy nincsenek fölösleges érzéseink… a szenvedés, mindig a tudatlanság és az elkerülésből származó hozadékok.
Engedd bele nyakig abba, amitől eddig szabadulni szerettél volna azért – bármennyire is szélsőségesnek tűnik – hogy megszabadulj azoktól a gyökerektől, amik okozzák azokat a körülményeket, amik okot szolgáltatnak arra, hogy dühös, haragos, feszült, ideges legyél.
Ne csak a leveket, azaz érzelmeid termékeit vizsgáld, hanem fordulj vissza a szélsőségekből önmagad szíve felé. Tedd ezt ha kell bátortalanul, de mindenképp szembenállás nélkül, elfogadással és szeretettel.
Ha szabadulni szeretnél a fájdalmaidtól, hogy felszabadítsd magad az érzelmi rabszolgaságból, annak az az egyetlen és egyenes módja az, ha átérezzük az érzéseinket.
Olyan sokféleképpen kerüljük az érzéseinket és olyan jó indokkal és magyarázatokkal, hogy a régi jól megszokott életedet fogja ez felborítani.
De ott ahol megjelenik az érzelmi tudatosság, ott nem nyúlhatsz mellé, ott már befolyásolhatod a hangulatodat, ott megválaszthatod teljes felelősséggel, hogy mit szeretnél a gyökereidből kinöveszteni.
Mert ezek a gyökerek, csoda gyökerek, nem csak gyomot képesek kihajtani, hanem csodaszép és illatos rózsakertté is változtathatja az életedet.
A tudatosságunk egyik legalapvetőbb lényege az, mikor teljes tudatunkkal megengedjük az összes, minden pozitív és negatívnak minősített érzelmet.
Amikor nem az elkülönülés és kikerülés a megoldás, hanem az eggyé válás, abban a tudatban, hogy vannak az érzelmek és vagyunk mi is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ők nem mi vagyunk, de ebben az érzelmi tudatban, már tisztán látjuk önmagunkat is.
Eggyé válunk ebből a kettősségből, de ilyenkor már jöhet bármilyen érzelmi vihar, nem tartunk tőle, átérezzük minden porcikánkkal, de egy csettintéssel változtatjuk át napsütéssé, ha napozni szeretnénk.
Szükséges a vihar is, mert van, hogy kell a vihar nyújtotta élmény is, de ha már elég volt belőle és megtanultuk belőle amire szükségünk van, akkor a legjobb pillanatban és könnyedén seperjük el öntudatosságunkkal a felhőket a barnító nap elöl.
Szóval éld meg az érzelmeidet, engedd meg a hangulatodnak, hogy jól megmozgasson, érzed át annak minden üzenetét, de tudd azt mondani, hol legyen vége.
De soha ne felejtsd el, hogy az érzelmi szabadság téged illet, azaz minden másodpercben van szabad választásod érzelmileg is. Ne ragaszkodj a kellemetlenhez, ha egyszer választhatod a kellemeset is.
5 meglepő mód, ahogyan a szavak formálják az életed
Eszedbe jutott már, milyen mély hatással lehetnek életedre azok a szavak, amelyeket nap mint nap kimondasz? Talán észre sem veszed, de minden egyes szó visszhangzik a világban, beépül a gondolkodásodba, formálja a döntéseidet, és alakítja az életed eseményeit. A kommunikációd nem csupán információcsere – a szavak irányt szabnak a lehetőségeidnek, befolyásolják környezetedet, és akár észrevétlenül […]
Tartalom
Miért hagyd abba érzelmeid elfolytását?
Képzeld el, hogy egy hosszú nap után hazamész. Valami bánt, de nem akarod kimondani. Talán valaki megbántott, talán kudarcot vallottál valamiben, vagy egyszerűen csak kimerült vagy. De ahelyett, hogy foglalkoznál vele, inkább félresöpröd. „Nem nagy ügy.” „Majd elmúlik.” „Erősnek kell maradnom.” És ezzel az érzést – legyen az szomorúság, düh vagy csalódottság – betolod a […]
Tartalom
Nem lusta vagy, csak kiégtél! 8 figyelmeztető jel, amit értened kell!
Volt már olyan időszakod, amikor egyszerűen képtelen voltál reggel felkelni az ágyból? Nem azért, mert nem akartál, hanem mert úgy érezted, hogy nincs benned semmi, ami tovább vinne. A tested fáradt, az elméd kimerült, és még a legegyszerűbb dolgok is óriási erőfeszítésnek tűnnek. Lehet, hogy azt gondolod magadról: „Talán csak lusta vagyok.” Hiszen kívülről nézve […]
Tartalom
Hogyan építheted fel az önbizalmadat támogatás nélkül?
Volt már olyan tapasztalatod, hogy egyedül maradtál az álmaiddal? Hogy senki nem látja benned azt a lehetőséget, amit te érzel magadban? Talán még a legközelebbi barátaid vagy a családod sem hisznek benned igazán, és bár lehet, hogy nem mondják ki nyíltan, a kétkedésük ott van minden félbehagyott mondatban, minden kérdésben, amiben burkoltan azt sugallják: „Biztos, […]
Tartalom
Az érzelmi fölény titka! 7 bevált módszer, amivel uralhatod az érzelmeket
Volt már olyan, hogy egy vita teljesen kicsúszott a kezedből, és utólag megbántad, amit mondtál? Vagy érezted már azt, hogy valaki viselkedése annyira felbosszantott, hogy azonnal reagálnod kellett rá – aztán később rájöttél, hogy talán jobb lett volna csendben maradni? Sokan azt gondolják, hogy az érzelmek kontrollálása azt jelenti, hogy el kell fojtanunk őket, hogy […]
Tartalom
Hogyan törj ki az áldozati szerepből? 4 bevált lépés a magabiztosság és cselekvőképesség felé
Néha úgy érezhetjük, mintha csak passzív szemlélők lennénk a saját életünkben, ahol az események sodrása irányít minket. Olykor-olykor az árral együtt sodródni tűnik a legkönnyebbnek, és ezáltal úgy tűnhet, mintha a körülöttünk zajló dolgok diktálnák a sorsunkat. Tevékenységeink és döntéseink mintha elvesztenék súlyukat, és képtelenek lennénk befolyásolni életünk alakulását. Azonban vajon tényleg ezt tükrözi a […]
Tartalom