Hogyan nézz szembe az érzelmeiddel?
előadó: Szikszay Csaba (mester coach)
Az előadás tartalma:
A legjobb módja annak, hogy tudatossá tedd magad az, ha érzed érzéseidet. Ez tudom, hogy nagyon egyszerűen hangzik, de ugyanakkor milliószor hisszük azt, hogy így csináljuk, de mégis másképp történik velünk és elfelejtünk érezni.
Talán a fájdalmak elkerülése miatt, de én úgy hiszem, túl sokan nem tudnak mit kezdeni az érzelmi és hangulati élményeikkel. Ha elhatárolódunk az érzelmeinktől, valójában az élményeinktől távolodunk el… de vajon élmények nélkül milyen az életünk?
Megértem a túlélést, megértem, hogy vannak olyan nehéz időszakok, amikor a túlélés a fontos, de én úgy hiszem, hogy ezek a nehéznek vélt napokat, ha megéled, akkor megtanulod kezelni, nem csak a körülményeidet, hanem az érzelmi válságokat is… ha elzárkózol, érzelmi szegénységben tartod magad, mindegy milyen túlélési tipp miatt is teszed ezt, lemaradsz az életedről. Túléled, de élményszegényen.
Szerintem senki nem hajt az érzelmi válságra, de a válság számomra egy új lehetőség, egy új életminőséget jelent, a megújulás szépségeit jelenti akkor is, ha nehezebben élem meg azt.
Én úgy fogom fel az ilyen időszakaimat, hogy hátrahagyok valami régi nem működőt azért, hogy létrejöjjön a működő.
De ez általában egy folyamat, amiben bizony hangulatilag is vonatozunk fel és le, mint egy hullámvasúton. Sírunk a mélységben, sikítunk a magaslatokon, és mikor lelassul az egész, azt hisszük vége, majd újra felgyorsul körülöttünk minden… kiszámíthatatlannak tűnő érzelmi élmények, egy kötött és előre megépített pályán.
Nem épp nehéz feladat látni az érzéseink súlyát, de sokszor elviselni annál nagyobb feladat…megértem! Ott vannak a hirtelen és kiszámíthatatlan hangulatváltások, amik úgy rángatják a szívünket, mint egy fűszálat a vihar, amiből rendszerint szeretnénk kikeveredni.
Van viszont egy nagyon mély és kifinomult, tudatosságot igénylő feladatunk… benne maradni a viharban. Hagyni, hogy átjárja a teljes testünket és átérezni teljes egészében, ellenségeskedés nélkül, minden érzelmünket.
Ez nagyon fontos és lényeges feladata mindannyiunknak, hiszen ha nem érezzük az érzéseinket a maguk teljességében, akkor nem hagynak el minket és az a vihar, ami eddig kívül volt, a szívünk legmélyén bújik meg láthatatlanul.
És akkor mindenféle furcsa dolgot teszünk, olyanokat, amiket egyébként józan és nyugodt érzelmi állapotunkban nem tennénk meg.
És tudod, hogy miért nem? Mert öntudatlanul, szabadulni akarunk valami olyantól, amit érzünk ugyan, de nem tudjuk meghatározni, hogy mit.
Ebben az állapotban, csak ellen állsz és magadhoz kötsz valami meghatározhatatlan nyugtalanságot és elégedetlenséget. Mivel nem vagy tudatában annak, ami történik veled, kutatni kezdesz és általában a környezetet teszed felelőssé azért a viharért, ami benned zajlik.
Kifelé tekintesz, rendezkedsz magad körül és bántod azokat, akik ugyanígy semmit nem értenek abból, amit csinálsz. Rengetegen élnek úgy, hogy megtagadják a belső életüket és a külső életüket próbálják kontroll alatt tartani.
Az ellenálló életet élő azzal foglalkozik, amiből hite szerint jön a fájdalom, meg a szomorúság, csalódás és ezek mindig külső körülmények, amivel öntudatlanul is körbe vette magát.
Pedig annyira egyszerű lenne kicsit többet magába nézni és engedni, hogy a környezettől elszakadva, érezni azokat az érzéseket, amik munkálkodnak benne.
A saját szomorúságára, csalódottságára és fájdalmára húzott körülményeket rendezi, a helyett, hogy magát az érzést vizsgálná és odafigyelne mindennek a kiindulópontjára.
Magát a dolgot, magát az érzést kell érezned ahhoz, hogy bánni is tudj nem csak az érzéseiddel, hanem az abból kinőtt körülményeiddel is.
Másképp csak a gyom leveit vágod le, de a gyökerét meghagyod. Pár napig rendben találod az általad rendezett kertet, csodaszépnek is éled meg, mert tényleg az, de a gyom gyökerei egyik napról a másikra, újra kihajtanak. Figyeld meg a kommunikációdat… amikor mesélsz egy nehezebb napról. Érzésekkel tele, lendületesen meséled a körülményeket, azt ami történt és jól meg is akarod azokat oldani, de valójában nem a körülményeidet kell megoldanod, hanem abba a szívbe nézni, aki meséli a történeteidet.
Nem a történeteid nehezek, hanem az, amit érzel velük kapcsolatban. És mikor nem vagy tudatában az érzelmed fontosságán, akkor mindenféle stratégián töröd a buksidat, ami a reményeid szerint, úgy lesz eredményes, hogy megváltoztatod vele az életedet.
Az életet mindenképp meg fogod változtatni, tőled függetlenül is változik, de vajon érzelmileg is tudsz tartósan változtatni?
Mikor a környezetet megváltoztatjuk, kapunk pár nap szusszanásnyi időt, mert lekaszáltuk a gyom leveleit, de ez csak átmeneti akkor, ha nem érzed azt, ami benned zajlik.
Az is lehet, hogy miden -féle terved van a többiek reakcióira, de vajon milyen érzelmi terved van önmagaddal kapcsolatban?
Az is lehet, hogy az igazságosság dühében forgatod magad, de nem mész elég mélyre, hogy megnézd, honnan és miből származik az igazságod.
Félelmetes dolog szembe nézni a valódi szenvedés okaival, de muszáj abból kiindulni, hogy nincsenek fölösleges érzéseink… a szenvedés, mindig a tudatlanság és az elkerülésből származó hozadékok.
Engedd bele nyakig abba, amitől eddig szabadulni szerettél volna azért – bármennyire is szélsőségesnek tűnik – hogy megszabadulj azoktól a gyökerektől, amik okozzák azokat a körülményeket, amik okot szolgáltatnak arra, hogy dühös, haragos, feszült, ideges legyél.
Ne csak a leveket, azaz érzelmeid termékeit vizsgáld, hanem fordulj vissza a szélsőségekből önmagad szíve felé. Tedd ezt ha kell bátortalanul, de mindenképp szembenállás nélkül, elfogadással és szeretettel.
Ha szabadulni szeretnél a fájdalmaidtól, hogy felszabadítsd magad az érzelmi rabszolgaságból, annak az az egyetlen és egyenes módja az, ha átérezzük az érzéseinket.
Olyan sokféleképpen kerüljük az érzéseinket és olyan jó indokkal és magyarázatokkal, hogy a régi jól megszokott életedet fogja ez felborítani.
De ott ahol megjelenik az érzelmi tudatosság, ott nem nyúlhatsz mellé, ott már befolyásolhatod a hangulatodat, ott megválaszthatod teljes felelősséggel, hogy mit szeretnél a gyökereidből kinöveszteni.
Mert ezek a gyökerek, csoda gyökerek, nem csak gyomot képesek kihajtani, hanem csodaszép és illatos rózsakertté is változtathatja az életedet.
A tudatosságunk egyik legalapvetőbb lényege az, mikor teljes tudatunkkal megengedjük az összes, minden pozitív és negatívnak minősített érzelmet.
Amikor nem az elkülönülés és kikerülés a megoldás, hanem az eggyé válás, abban a tudatban, hogy vannak az érzelmek és vagyunk mi is.
Tisztában vagyunk azzal, hogy ők nem mi vagyunk, de ebben az érzelmi tudatban, már tisztán látjuk önmagunkat is.
Eggyé válunk ebből a kettősségből, de ilyenkor már jöhet bármilyen érzelmi vihar, nem tartunk tőle, átérezzük minden porcikánkkal, de egy csettintéssel változtatjuk át napsütéssé, ha napozni szeretnénk.
Szükséges a vihar is, mert van, hogy kell a vihar nyújtotta élmény is, de ha már elég volt belőle és megtanultuk belőle amire szükségünk van, akkor a legjobb pillanatban és könnyedén seperjük el öntudatosságunkkal a felhőket a barnító nap elöl.
Szóval éld meg az érzelmeidet, engedd meg a hangulatodnak, hogy jól megmozgasson, érzed át annak minden üzenetét, de tudd azt mondani, hol legyen vége.
De soha ne felejtsd el, hogy az érzelmi szabadság téged illet, azaz minden másodpercben van szabad választásod érzelmileg is. Ne ragaszkodj a kellemetlenhez, ha egyszer választhatod a kellemeset is.
Kétféle út van előtted. A harcosé és a szerelmesé!
/in Egyéb /by Szikszay CsabaLehetséges, hogy túlságosan tele vagy önmagaddal és ez a veszted, ezért nem képes megújulni az életed. Túl sok minden van a fejedben, nagyon benne élsz ebben a gondolatfolyamban és nem férne bele a valóság. Mert minden ami a fejedben van, csak egy kép a valóságról, de nem a valóság. Hogyan lehetnél aktívan része az életnek, […]
Terhek és fölösleges megpróbáltatások nélkül…
/in Egyéb /by Szikszay CsabaHagyd a vágyaid utáni görcsös kapaszkodást és engedd meg magadnak, a folyamatot. Ma már megszoktuk az instant megoldásokat és a gyorsaságot, de nem kaphatunk meg mindent azonnal akkor sem, ha belekapaszkodunk és megerőszakoljuk az élet folyamatát. Engedd meg magadnak azt a türelmet, ami erőszakmentes életet nyújt neked és a szeretteidnek is.
Ha a változás küszöbén állsz… ez talán segít!
/in Egyéb /by Szikszay CsabaErőfeszítések nélkül, nem jutsz előre és nem haladsz sehová. Megértem, hogy elfáradtál, hogy jó lenne megpihenni, talán annyi mindent tettél, hogy a lelkednek izomláza van… de izomlázra a legjobb gyógyír a mozgás. A lelkednek mozgásra van szüksége, hogy kiteljesedjen és maximálisan támogatni tudjon. Nem edzheted túl, nem tehetsz túl sokat… nincs olyan, hogy sok! Amit […]
Volt az a pont, mikor nekem is meg kellett változnom!
/in Egyéb /by Szikszay CsabaÖnmagadat felfedezni, jelenti azt, hogy teremted az életedet. Önmagad megismerésével tudsz olyan körülményeket teremteni, amilyet csak akarsz. Tudom, ez az ígéret most túl nagy és túlságosan korlátlan és szabad. Ez egy szépen hangzó elmélet mindaddig, ameddig meg nem tapasztalod és ki nem próbálod. Azért tűnik képtelenségnek, mert a végtelen világűrt sem tudod elképzelni, én sem […]
Ha van mit elengedned, ez neked szól!
/in Egyéb /by Szikszay CsabaVan mikor csak akkor lehet valami újat megkapni, felépíteni, ha előzőleg a régit elutasítod, elengeded megszünteted. Sokan vallják azt, hogy a tagadás ellenállás nem igazán a megfelelő út, ezért állj valami mellé és az lesz az igazi, viszont vannak élethelyzetek amikor szükséges az ellenállás és a megtagadás, másképp nem tudsz kilépni abból, amiből keresed a […]
Amikor a játszmák megjelennek a kapcsolatban!
/in Egyéb /by Szikszay CsabaVajon mit tudsz kezdeni a játszmákkal? Hogy viseled az agressziót? Agresszió alatt itt most a duzzogást, zsarolást, sértődöttséget, megbántást értem. Persze nem jogtalanul, hanem megmagyarázva és bizonyítékokkal alátámasztva. Mert ugye okot és magyarázatot, egy kis kreativitással, mi is képesek vagyunk generálni. Az igazság és a tény viszont csak akkor képes a felszínre jönni, ha mi […]