Mit gondolsz arról, amikor a szerelemre gondolsz? Sokaknak a rózsaszín világ jut az eszébe, amikor minden csodálatos, amikor madarat lehetne fogatni velem.

Az elképzelések magasan repkednek. Vannak akik úgy hiszik ez a megmentő, a világ megváltásához vezető út. Ebben a legjobb a szex, a romantika, a legszebb gyerekek így születnek és a legboldogabb családok így jönnek létre.

Nagyon röviden arról van mindenki meggyőződve, ha jól csináljuk és nem rontjuk el, akkor otthonra találunk és tartós, meghitt szerelmi kapcsolatban élhetünk addig, míg meg nem halunk, sőt még utána is.

Talán ez a kép miatt ostorozzák túl sokan magukat. Ha látod magad ostorral a kezedbe, ne agyalj azon miért csinálod, csak vedd észre és dobd el a kezedből, majd nézd meg mi lesz utána.

Mi lesz az után, amikor begyógyulnak a sebek és nem vérző háttal próbálod újraépíteni a szerelmi életed. Adj néha pici időt a sebeknek, de ne tartson túl sokáig, ezek a sebek úgy gyógyulnak, ahogy engeded, pont olyan gyorsan vagy lassan.

Amit gondolsz a szerelemről, a szerelem után, azzal becsapod magad, de az ami a szerelemben, vagy szeremből történik, az az igazság. Ha szerelmes vagy akkor érezd és élvezd ki minden pillanatát, minden mélységét és magaslatát. A szerelem valójában nem csak egy érzés, hanem egy állapot. Érezni lehet, de nem csak érzés.

Olyan állapot ez, amikor csak adsz és adsz magadból. Semmire nem mondasz nemet. Tudom ez most számodra ijesztő, mert volt mikor a nemet tanultad, de a szerelem ennyire naiv. Én imádok naiv lenni és nem azon agyalni, hogy mit veszítek el, meg mit kapok majd vissza. A szerelem nem biznisz! Sokkal magasabb polcon kell, hogy legyen, mint, hogy üzleteljünk vele. A szerelmes ember nem hülye, helyén van az esze, mégis naiv a szó teljesen pozitív értelmében.

Amikor szerelmes vagy, szívesen, örömmel veszel részt az életben és minden inspiráló, semmi sem hátrányos, csak támogató és jobbító. A legjobbat hozza ki belőled! Valójában amikor szerelmes vagy, akkor vagy igazán önmagad, akkor vagy igazán önmaga az élet.

Amikor szerelmes vagy, a jelenléted is adakozó. Fel sem fogod a szót, hogy adás, mert egyfolytában nyújtasz valamit.

Nem létezik számodra akkor az, hogy hiány, mert mindened megvan. A folyó sem gondolkodik azon, hogy adjon magából az óceánba, mert nem áll meg az óceán előtt gondolkodni, hogy mennyi is jár az óceánnak, csak simán beletorkollik és csinálja, mert nem tud mást csinálni csak belefolysz az egészbe.

A szerelmet ismerni és megélni hihetetlenül könnyű, szavakban viszont nagyon nehéz kifejezni. Olyan ez, mintha azt kérdeznénk egy hajótól, milyen a tenger?

A hajó azt felelné: az a nagy hullámzó kék valami, ami mindenhol ott van. Csak ebben tudok hajó lenni, csak itt tudok igazán önmagam lenni.

De ha nagyon faggatnánk a hajót, nagyon nehéz feladat elé állítanánk, mert nem tudja tenger nélkül elképzelni az életét. A saját életedben is ilyen a szerelem: nagyszerű, olykor zátonyos, gyönyörű, sokak vágya.

De valójában csak élni lehet benne, megélni, átélni lehet. Készek vagyunk eggyé válni vele és sajátunkénak tudni, de meghatározni és beszélni róla már kevésbé.

A szerelemhez fűződő tudatosságod elveszítheted, de magát a szerelmet azonban soha. Ha tudsz róla, ha nem, mindenkiben ott van, benned is a szerelem, nem tudsz élni nélküle. Csak felhasználásra vágyik és figyelemre.

Egy kapcsolatot el lehet veszíteni, de a szerelmet soha. Ne keverd össze a kettőt, mert nem ugyanazok. A valaki, nem egyenlő a szerelemmel.

Lehet, hogy szerelmednek hívod, de nem ő szerelem, ő csak fürdik a szerelemben, veled együtt. A szerelem a közeg és nem a személy. Ha a másik elmegy tőled, engedd el, de ne tagadd meg a szerelmet, mert nem a másik a szerelem.

Sokan hiszik azt, hogy csak egy ember adhatja meg a szerelmet és amikor elmegy a másik, akkor összetört a világ és elvitt mindent, amit szerelemnek nevezel.

A szerelem olyan mint egy mosolygó néha könnyező könyv, amibe bele lapozhatsz és hagyhatod porosodni is a polcokon.

Senkiből nem hiányzik, még soha életemben nem találkoztam olyan emberrel, akiben ne lett volna ott, de olyannal sem találkoztam, akitől elvették volna.

Én látom, látom a tüzet a szemekben, a szívekben, bár van, hogy mélyen éppen hogy pislákolva, de bizony ott van és fáradhatatlanul fűtené a szíved, ha hagynád.

Ez a tűz olyan, mint a jelzőfény. Ha nem ég elég erőteljesen, nem látja az, aki szeretne ebben a tűzben égni veled.

A lehetőséget csak úgy adhatod meg, ha jó nagy tüzet gyújtasz, mert egyedül maradni csak akkor maradsz szerelmesen, ha megtagadod a többiek közelségét.
Érdemes ezt tudatosítanod. Lángolj, kell fel minden nap úgy, hogy tüzet raksz egész napra. Ezt a tüzet a partnered, nem tudja nem figyelembe venni, vagy épp a leendő partnered, nem tudja, nem meglátni.

Sokszor hallottam már magamról, hogy én a szerelembe vagyok szerelmes. Valahol igazuk is van, nekem a lételemem ez az intenzív, inspiráló állapot.

Tudom, hogy nem mindenkinek inspiráló és intenzív, de számomra talán ezért tart ki. Persze van mikor kiesek belőle, de időről időre visszatérek, mert fontosnak tartom, hogy benne maradjak. A hivatásom sikerét is úgy hiszem, a szerelemnek köszönhetem.

Vajon mi lehet az oka annak, hogy mégis keresik kutatják a szerelmet olyan sokan és ráadásul van mikor sikertelenül. Vannak akik soha nem lesznek szerelmesek és úgy mennek el az életből, fogalmuk sincs milyen is az.

Egy valami lehet az oka. Mégpedig az, hogy az amit tudsz róla, ami a fejedben kialakult róla, amit hiszel erről az egészről, annak semmi köze a szerelemhez.

Te kapcsolatot keresel és nem szerelmet. Csak nézd meg mit csinálsz magaddal. Vége a kapcsolatnak és abbahagyod a szerelmet, magadba fordulsz, egész nap ki se mászol az ágyból, szerelmes filmeket nézel, csokit eszel és siratod a kapcsolatot.

Eszed ágába sincs szerelmesnek lenned, persze azt mondod, hogy mind ezt azért csinálod, mert Te szerelmes vagy. De valójában csak az űrt éled, a hiányt jutalmazod csokikkal. De a szerelem teljes és egész, nem hiányzik belőle semmi. Más az amit gondolsz róla és más az amit csinálsz.

Sokan hiszik azt, hogy meg kell látni a másikat és majd akkor szerelmesek lesznek. Pedig fordítva van, ez csak fordítva lehet, még akkor is, ha mást hiszel erről.

A szerelem sokkal hamarabb létezik, mint az, akihez fűzöd. Nézzünk egy szemüveges embert. Ha nincs rajta szemüveg, nem látja még azt sem amit néz.

Ha felveszi a szerelem szemüveget, akkor bizony azonnal kiszúrja amit ki kell. Ha az ágyban szomorkodsz a csokik között, persze, hogy nem látod sem a kapcsolatot, és megtagadod a szerelmet is. Mert mit látsz a szerelem helyett? Keserűséget.

Ne erősítsd azok táborát, akik ezt nevezik szerelemnek. Ez csak keserűség! Lásd a tényt! Na most figyelj. Te fűzöd az érzéseidet a másikhoz és nem a másik csinál veled valamit.

A másik csak részt vesz az érzéseidben, a másik visszajelzi mint egy tükör azt, ami benned él és mozog. A fájdalmaidra is kaptál ágyat, meg csokikat.

A szerelemért cserébe vajon mit kapnál? Igaz a szerelmes ember nem azért szerelmes, hogy kapjon cserébe valamit, de mégis ez történik vele. Nem kell neki semmi, mert megvan mindene, mégis olyan mintha járna cserébe valami vagy valaki.

Az igazi szerelem mindig úgy tökéletes ahogy van. Fogd meg a párod kezét és éljetek. Ha nem jó, akkor csak engedd el, de a szerelmet megtarthatod.

A kapcsolat elúszhat, de a szerelem maradhat. A szerelem nem korlátolt, nincsenek korlátai a szerelmes embernek. Nincs szüksége másra, de nem tud egyedül maradni sem.

Legyél szerelmes és lesz hozzá valaki, ez ennyire egyszerű. Sokszor emberek, csak kinyitják a szerelem kapudat és valaki más fogja ezt betölteni, de az is lehet, hogy már melletted van. Csak éld meg és lobogj, a többit az élet egyengeti!

Ez az igazi szabadság és a legerőteljesebb teremtőerőd a szerelem!

Ha ehhez kell egy kis segítség, akkor várunk A tudatos életmód szemináriumokra. A szemináriumok érted van, azért hogy ne csak elméletben tudd tudatosan élni az életedet… a szemináriumok a gyakorlatról szólnak és a megvalósításról! Mindenképp előnyödre válnak.

Szólj hozzá TE is a bejegyzésemhez mert számomra minden vélemény számít!