Bizalom nélkül csak toporogni fogsz és nem jutsz sehová.

előadó: Szikszay Csaba (mester coach) 

Az előadás tartalma:

A bizalom rendkívül fontos, semmit nem ér az, amiben nincs meg a bizalom másik nyelve, a hit. A hit nélkül üressé vállnak az elképzelések, nélküle eltűnnek a „fejlesztő” gondolatok és érzelmek is.

Tudatos életet élni, a hit és megfelelő irányú bizalom nélkül semmit nem ér. Csak a bizalom létezik! Nincs bizalmatlanság. Viszont a bizalomnak legalább két oldala van: bízni abban: hogy jól alakítod a dolgod, • vagy bízni abban, hogy rosszul.

Ez most nagyon egyszerűen hangzik, mert valójában az is, de a gyakorlatban, mindezen egyszerűségek ellenére, mégis másképp éljük meg.

Legtöbben arra hivatkoznak, hogy én bíztam magamban, bíztam abban, hogy: „jól lesznek a dolgaim”, mindezek ellenére, ma már „bizalmatlanná váltam”… mert úgy se alakulnak úgy ahogy elterveztem őket.

Ez olyan, mint a válás. Mindegy, hogy ki mondja ki, a lényeg az, hogy vége lett. Hogy ez benned milyen nyomot hagyott, az abszolút a sajátod. A bizalmatlanságba átforduló bizalom, fennakad egy apróságon és elfelejti, miben is kéne bíznia. A bizalom egyfajta hit, bizonyítékok nélkül. Hinni annyit tesz, hogy hosszú sikertelenségek után, megszületik az a tapasztalat, ami azt bizonyítja, sok mindenben lehet hinni és bízni is.

Nem valami misztikus vagy vallási hitre gondolok, hanem a magadhoz viszonyuló hitedhez. Mivel nélküled nem jöhet létre semmi, nélküled összeomlik a várad, ezért rendkívül fontos az, hogy „tudd” saját magad, vagyis higgy magadban, mert a hit fokozottsága, tudássá válik. Bizony a hit egy elképzelés, még nincs bizonyítékod rá, ezért nevezzük hitnek. Viszont saját magadra rengeteg értékes bizonyíték létezik, ezért nevezlek én tudásnak.

Minden tudást, minden fejlődést, minden átalakítást valamikor a hit előzött meg. Olyan jellegű bizalom, amiben még nem voltak felmutatható, kézzelfogható eredmények, csak egy érzés és gondolat volt meg, valami jövőbeliről.
Egy olyan kivetülés ez a jövőre nézve, ami abban bízik, hisz benne, hogy létrejön. Te miben bízol? Miben hiszel?

A tudásod, tapasztalatok révén jön létre, olyan tapasztalásokból ered, ami valamikor nem volt ennyire gyakorlatias, csak elméletben létezett. Kitérhetnék itt a kitartásra is, mert valóban sok sok „bénázás” előzheti meg az elvárt eredményt és azt a tudást, amit most is tudsz az életed működéséréről.

Az elcsépelt, közkézen forgó hithez olyan sok elmélet párosult, jók és rosszak is, ezért én inkább a bizalmat használom helyette. Bízni valami csodálatosban, benned, hogy azt, amit valamikor szép álomnak hívtál, elméletnek, tudd használni a mindennapokban.

Bíznod kell abban, hogy: megcsinálod, eljutsz oda, képes vagy rá, megszerzed, tiéd lesz. Tudatosan élni számomra egy olyan jellegű bizalmat jelent, ami semmi mással nem foglalkozik, csak a jelenlegi lehetőségek kiaknázásával, a bizalom pedig egy olyan kiaknázatlan lehetőség, ami még előtted van, időbe telik, de már érzed az ízét.

Közted és a megvalósítás között még egy nagy szakadék van, amit a hittel egy híddal át tudsz hidalni. Úgy juthatsz el A pontból B pontba, sőt egészen az abc legvégéig, ha bízol benne. Bizalom nélkül csak toporogni fogsz és nem jutsz sehová.

Minden, ami most körbevesz, legyen az egy számítógép, egy asztal, egy gyufaszál is, valamikor valaki fejében megszületett, mint elmélet. Még nem tudta használni, de elképzelései voltak arról, hogy valamikor az majd milyen lesz, mire lesz jó, ki fogja használni és mire.

Nem volt a működésére egyértelmű bizonyíték, viszont volt benne egy jó nagy adag hit. A hit tényleg csodákra képes, Te is ha hiszel saját képességeidben, akkor csodákra leszel képes.

A madár sem a faágban bízik, amire letette a fenekét, hanem saját szárnyaiban, ami felemeli, ha esetleg eltörne alatta a faág. Ez a hasonlat nagyon találó, hiszen sokan a faággal foglalkoznak és a másikban próbálnak bízni, viszont a másik cselekedeteit nem tudod befolyásolni, legalábbis nagyon kis mértékben.

De a legjobb rabszolga is van, amikor fellázad, amikor ellent mond. Nincs tökéletes rabszolga, így hiába gondolod, hogy hatalmas befolyással bírsz a másikra és minden úgy történik a másikkal mint ahogy elképzeled, egészen biztos, hogy lesz csalódási lehetőség, mert nem történhet a másikkal minden úgy, ahogy azt neki kijelölöd.

Magadban higgy, magadban bízz, mert a saját életedre Te gyakorlod a legnagyobb hatást. Még ha úgy is gondolod, hogy valaki folyamatosan befolyásol és folyamatosan irányít, mindebben Te veszel részt, Te hajtasz fejet, Te érzed, hogy a másik elnyom vagy Te látod, hogy a másik sokkal feletted van.

A titulusokat aki kitalálta, nagyon ügyes volt, hiszen az ember ugyanaz, viszont elhinni, hogy az a valaki feletted áll, azt nem kell megmagyarázni, mindenki számára egyértelmű.

Mindezek ellenére, talán Te is el tudod mondani, miért hatalmasabb a másik és Te miért nem tudsz legalább akkora lenni mint Ő. Azért, mert Te azt hiszed el, hogy lent vagy és Ő azt hiszi magáról, hogy Ő fent van, ha ezt jó sokáig csinálod magaddal, azt fogod tudni, hogy kicsi vagy, más pedig nagy.

Mind ez a hit játéka, a címkék harca, egy olyan háború, amiben tizedesek és ezredesek vannak. Hogy magadat hová sorolod, az abszolút a saját butaságod, mert hiába érzed magad tizedesnek, de akár ezredesnek is, mindenféleképpen becsapod magad, mert csak hiszel valamit a valóságról… de nem foglalkozol a valósággal.

Hinni a képességekben, valami megfoghatatlan elméletben, olyan dologban, amit még a periódus rendszerben sem tüntetett fel egy kémikus sem, nagyon butaságnak és logikátlannak tűnik.

Viszont a legtöbben el tudják mondani mire képesek és mire nem. Többnyire a régi, bizonyított dolgokra utalnak, mert azt már tudásnak gondolnak, amik bizonyítottak is és valamikor régen megtörténtek. A régi tapasztalat szó szerint semmit nem ér.

Lehet, hogy egy lyukat a falba rutinosan tudsz befúrni, mert már csináltad többször is és tisztában vagy azzal, hogy erre képes vagy. Persze, hogy könyökből, rutinosan meg is teszed. Viszont most „komoly” emberi szituációkról van szó, amik soha nem hasonlóak, viszont mégis a régi tudásodra alapozod, feltételezed a kimenetelüket.

Akik csalódnak, próbálkoznak másban hinni, valami szépben, valami tartalmasban, valami pozitívban, ugyanakkor mindez elvárás, amik soha nem önmaguk bizalmáról szól, hanem valami tőlük messzebb, vagy közelebb lévőről, a lényeg az, hogy soha sem róluk.

A feltételezések olykor nagyon komoly elvárások és olyan bebörtönzött elképzelések, amiknek nincs helye a bizalmi körben. Bízni abban, hogy jól vagyok, bízni abban, hogy nagyszerű most is az életem, hogy egészséges vagyok azt takarja, hogy ez a jövőben is így lehet.

Ha abban hiszek, hogy majd valamikor „szép” lesz az életem, egyértelműen azt takarja, hogy most „csúnya”. A hit látszólag valami jövőbeli dolog. Hihetek én benne?

Ha a mai nappal nem támogatod, az mindig ott fog tornyosulni előttem, egy hajszálnyira, de mindig előttem lesz. Ami viszont az ellentettje, az soha nem lesz messzebb tőled, bármennyire is szeretnéd. A hit a jelenlegi életedet is támogatja, soha nincs ellened, csak is akkor, ha nem veszel arról tudomást, miben bízhatsz.

A bizalomnak két szára van, mint annyi mindennek az életünkben. Bízni abban, hogy jól alakulnak a dolgok és bízni abban, hogy rosszul. De mindezek felett Te állsz, benned lesz minden támogató erő, amit akár most is használhatsz. Hinni azt jelenti, hogy olyan kialakításával foglalkozol, ami előrébb lendít, még akkor is, ha most nagyon elöl is érzed magad.

Hinni magadban, hinni olyan képességekben, amiket még nem használtál, de szeretnél, mert előnyödre lehet. Nem jelenti azt, hogy meg vagy róla győződve, hiszen nincs róla semmilyen tapasztalatod. Mindezek ellenére bízol, hiszel olyanban, ami még nem következett be, viszont szeretnéd, ha bekövetkezne.

Mind ez számodra hihető! Nem kérem a hitedet, azt szeretném, ha beindulna a fantáziád, elindulnál egy olyan úton, ahol sokkal fontosabb a megvalósítás mint az, hogy megmagyarázd a hitedet olyan tudással, ami nem támogatja az átléphetetlen akadályokat. Bízz és higgyél önmagadban, semmi és senki másban és mindenki, akivel szóba állsz, téged fog támogatni.

Az egyik legnagyobb ellensége mindenkinek, az érdektelenség és az ezzel járó érzelmi kiégés! Mindenkiben ott van a lelelkesedés, ott van az a csodálatos figyelem, amit megadhat bárkinek! Az érdeklődés egy kis lelkesedéssel, hozza létre a nagyszerű életeket és azokat a csodákat, amikre Te is vágysz!