A világ olyan kórban szenved, amely minden örömétől megfosztja és megmérgezi azt, aminek egy áldással teli szabadság élménynek kéne lennie. A kór neve a jelen pillanattól való elszakadás és annak áldásainak nem csak megtagadása, hanem semmibe vétele is.

Kevés a tisztelet és a csodálat a minket körülvevő áldás iránt és úgy történik sokkal az élet, mintha valahol máshol lennének, mintha lélekben egy másik időzónában élnének. Évekkel távolabb a jelen pillanat vidám, értékes ketyegése és áldásos hatása előtt vagy után.

Életerejük szétesett és nehezen tudnak ehhez az áldáshoz hozzákapcsolódni, mert lelkük valahol a messzeségben bolyong, önmaguktól távol. Az aki nincs jelen az életében, mert épp tagadja annak minden percét, máshová vágyik, persze, hogy lemerül. Ha nem lakod az életed, akkor valójában a saját házad kapujában ázol és fagysz szanaszét. Ez tényleg kimerítő lehet és lesz ok arra, hogy gyűlölj minden környezeti hatást.

Nem alszanak, nincsenek tudatuknál, nem éberek és nem céltudatosak. Túlélők igaz, elmondhatják mennyi mindenen mentek keresztül. De akkor is őrültségnek tartom nem „lakni” az életünket, hanem önmagunk mellett élni.

A koffeintől pörögnek, mert nincs idejük és körülményük pihenni. De valójában a tudatosság hiánya miatt nincs kellő életenergiájuk. Ezért szétszórtak, nem összeszedettek és sokszor fegyelmezetlenek, meg eredménytelenek.

Az élet nem arra való, hogy át nem érzett céltalan tapasztalatok hosszú sora legyen, kerülgetve a házad, önmagad. Nem vagyunk élőhalottak, de rabszolgák sem, hogy „kelljen” bármit is elszenvedni az életben. El kell határoznod, hogy újra érezni akarsz és lefagyasztott lelked, ami kint ázott a kapuban, beviszed a házadba és törődsz vele! Azért, hogy érzékeld az életet! A valódi életet, amit választhatsz magadnak!

Ha minden tudatodat, erődet a cselekvésbe teszed, akkor eltűnik az elégedetlenség és visszatér beléd az életenergiád, amit korábban kávéval szerettél volna pótolni. Meg kell érkeznie a lelkednek is Önmagadba. Ne bolyongj az időben, mert most és itt történik veled az életed, amit akár lakhatnál is!

Megértem, hogy sok hiányt fel tudsz fedezni. Mindannyian lehetnénk többek és birtokolhatunk többet, meg kevesebbet is és talán ez elégedetlenségre ad okot. De az az egyetlen okod, hogy nem vagy jelen abban, ami éppen történik veled, nem vagy jelen a saját életedben. Az aki lakja és éli önmagát, nagyon jól tudja, bármit beszerezhet magának amire szüksége van.

De ha üldögélünk ölbe tett kézzel, mert valami hiányzik az életből és morgolódunk ezek miatt, nem leszünk előrébb. Fel kell állnunk morgolódás helyett és ki kell merészkednünk új területekre, hogy valami értelmes célt találjunk a mindennapoknak.

Bátran, szenvedélyesen, szerelmesen, hajthatatlanul kell belevágni mindenbe és ehhez nem kell csak egy lelkület, amit megengedhetsz magadnak, minden helyzet ellenére! Akarnod kell a győzelmet, hogy aztán a tetteid gyümölcseivel térj haza. És amit hátra hagysz, az a bátorság jutalma és hősies helytállásod emlékezete, meg tapasztalata.

Sosem lesz belőlünk semmi és soha nem hozunk létre semmit, ha nem indulunk el és elégedetlenkedünk, meg morgolódunk.

Ha készségekre van szükséged ehhez, akkor tanuld meg. Ha eszközökre van szükséged, akkor szerezd be azokat. Kikkel szeretnéd végigcsinálni? Keresd meg, toborozd össze őket!

Ha áldozatra van szükség a következő lépésre? Hozd meg most, hogy a későbbiekben a tapasztaltabb éned, könnyebben vegye ezt az akadályt.

Ne állj meg ott, hogy „nincs” vagy „kevés”, keress rá szinonímákat, ha pont az nincs meg.

A feladataink mindig megmutatják a gyávák és bátrak útját is előttünk! Mindenki érti és tudja a dolgát. Vannak a gyávák, akik megállnak azzal a tudattal, hogy nekik „nincs olyanuk” és vannak a bátrak, akik beszerezik amire szükségük van. A kihívással teli feladatok mutatják meg valódi tudásunkat önmagunkról és azt a hajlandóságot, hogy befektetünk és úgy kapunk, vagy csak elvárunk, de semmit nem adunk most. Hogy hová akarunk tartozni az rajtunk áll vagy bukik. Hogy milyen életet akarsz élni? Legyenek olyan elveid, amik alá nem mész és betartod azokat!

Megteszel mindent amit kell, hogy felkészítsd az elmédet, a lelkedet arra, hogy sikerre vidd az életedet? És ne azon filózz, hogy mi a siker. Legyen előtted egy értékrend, egy cél, amiért hajtasz. Amilyen elv vezérel és működtet minden tettedet!

A siker a saját személyes megfogalmazásod, a saját értékrended alapján. Úgy is mondhatnám, a saját privát felállított céljaid elérése lesz a sikered! Az nem lehet siker, ami számodra elítélendő, támadható… tehát legyen erről saját és Önazonos definíciód!

Ha igazi és szenvedélyes vonzódásod van az úttal és a céllal is amit el szeretnél érni, mint egy szerelmes a szerelmével, akkor tettre kész vagy és ott van benned a hajlam is arra, hogy cselekvő legyél és ne csak gondolkodó. Márpedig a vonzódásod egészen megvan! Most legyél őszinte önmagaddal!

A bátrak nem vesztegetik az idejüket, keveset hezitálnak és nem biztosítják túl magukat. Nem várakoznak a tökéletes körülményre, minden körülmény között a szerelmes i megállja a helyét, hiszen a szerelmét babusgathatja. Mi az amihez húz a szíved? Mit mond a megérzésed?

És most ne azon agyalj, hogy abból meglehet-e élni, meg hasonló butaságok… amihez vonzódsz és megvalósítod a vele való kapcsolatod, azaz Önkifejező életet élsz – és te vagy ez a kapcsolat- , ahhoz járnak az anyagi sikerek is, vagyis meg fogod találni a módját is.

Amivel hajnalokig képes vagy törődni és együtt lenni fáradhatatlanul…. azzal a céllal és úttal ami mellé álltál. Amikor hódítani készülsz és lehetőség van a láthatáron, akkor elindulsz és mész, és mész, és mész és meg nem állsz. Annyira erős a késztetés!

Nem számít mekkora a környezeti nyugtalanság és bizonytalanság, stabil vagy és hajthatatlan! Hevületed, akaratod és összpontosításod példátlan értékű és elbizonytalaníthatatlan vagy. A bátorság egy csepp szenvedéllyel és szerelemmel, olyan harcost farag belőled, aki soha nem adja fel. Harcost, aki kiegyensúlyozottan és békével halad előre, töretlen és jótékony büszkeséggel! Nem árt másoknak, segíti mások életét is, de nem felejtkezik meg a sajátjáról.

Az éretlen és nem tudatos ember számára logikus lépés, hogy elkerül „nehéz” embereket és „szituációkat”. Jobbnak tűnik elterelni a figyelmüket minden olyanról, ami sok energiát emésztene fel tőlük és kényelmetlen lenne számukra… pedig pont, hogy ezek a kényelmetlenségek a kimozdulásának a lehetőségei.

Sose fuss el a kihívások elöl! Mert ha ezt teszed, azzal elszakadsz az értékteremtéstől is. Soha ne feled, ha szembe nézel a fájdalommal, a félelemmel, akkor megtanulsz rajtuk uralkodni is. Akkor érhetsz el bármilyen sikert vagy előre lépést, ha elfogadod ezeket a kihívásokat és nem kibújsz alóluk.

Nagyon fontos az, hogy elhivatott legyél, hogy legyenek céljaid és minden apró megvalósított célodat ünnepelj és építs be a személyiségedbe, mint referencia.

Fel kell hagynod minden jövővárással és hezitálással. Meg kell fogadnod, hogy minden ami jön, azt elbírod akkor is, ha nehéznek bizonyul, mert ott van benned a hajlandóság arra, hogy éld Önmagad életét. Nem baj, ha néha nehéz az Önazonos élet! Csak gondolj abba bele, mennyire lenne súlyos az, ahol nem vagy meg Önmagadnak.

Érdemes írnod egy szembesítő listát azokról a dolgaidról, amiket halogatsz és megmagyarázol azzal, hogy miért „nem teszed” meg őket.

Most eljött az az időszak az életedben, hogy nem forgatod tovább morgolódva az elégedetlenség és önsajnálat hatalmasra nőtt végtelen kerekét.

Ez a kerék valójában a fejlődésednek, az előre lépésednek a szimbóluma, mert rámutatnak azokra a területekre, amik „csinálásával” és nem halogatásával előrébb léphetsz az életben.

Mindig van mód arra, hogy ne csak üres járatban forgasd a kereket, hanem valóban őrölj is vele. Hogy az erőfeszítéseid valódi értéket képviseljenek a jövőben is.

Nincs olyan, hogy „nincs rá mód”… azért, mert még nem találtad meg, nem ok arra, hogy ne kutasd a módját.

Ha eddig pl. az volt a fejedben, hogy 5 órát kell csinálnod egy nap, akkor kezd el 20 percben. A 20 perc már olyan eredményeket hoz, ami olyan prioritást ad a tennivalók között, hogy feltüzeli a szenvedélyed és el fogsz jutni az 5 óráig is.

Általában az eredmények hiánya, vagy majd túl sokat kell vele foglalkozni, az ami meggátol a következő lépésben. A túlzottan nagy és rengeteg, azaz a túl sok alternatíva, a rengeteg lehetőség is épp oly kevés, mintha semmi semmid sem lenne.

Elég ha egyet kiválasztasz és azon indulsz el! Ne azon agyalj, hogy „melyik a legjobb út”, csak indulj el az egyiken és csináld végig. Nincs rossz út, csak bizonytalan ember, aki saját magát kérdőjelezi meg!

Ragaszkodj szenvedélyesen a fejlődéshez és amikor biztosan tudod, hogy mit akarsz, akkor meglesz minden adottság is ahhoz, hogy megvalósítsd.

Ez nem ígéret! Ez így van! Ezen megvilágosodás fénye azokra esik, akik megértik, hogy az életük nem múlhat el észrevétlenül anélkül, hogy megélnék azt.

Akkor érezhetjük a remény melegítő sugarait, ha elkötelezetten vállaljuk, hogy semmiképp nem tagadjuk meg és nem idegenedünk el attól az élettől, amiben most is élünk. Mert bizony itt élünk Önmagunkban! És Önmagunkból kifelé! Ha hiányzik belőlünk az igazi és mély tartalom, akkor kint is csak a kopárság és sivárság vár minket.

Nem kerülhetjük el a mai nap valóságát és ferdítjük el a valóságot akár jobbra, meg pozitívra sem. Meg kell tanulnod úgy élni, hogy tiszteled a mai nap kiváltását és áldásként kezeled annak valódiságát. Nem festegeted, hanem olyannak éled meg elfogadóan amilyen, akkor majd a jövőd is képes megadni neked azt, amit a jelen festegetésével szeretnél kompenzálni.

Mert folyamatosan teszel bele a napjaidba „valamit, bízom benne tudod mit” és ez a valami fogja meghatározni azt is, mit veszel ki belőle a későbbiekben.

Meghatározhatod milyen szerepet játszol vagy nem játszol és milyen reakcióid vannak az élethelyzeteidre, így személyiséged és sorsod a megfelelő önismereti érettséggel párhuzamosan tervszerűen fog tudni alakulni.

Így fogod tudatosítani azt a határtalanságot és áldást, amiben folyamatosan, most is részed van! Az élet lehetőség, aminek nem érdemes ellenállni!

Szólj hozzá TE is a bejegyzésemhez mert számomra minden vélemény számít!