Vajon miért érezzük magunkat feszülten, amikor végre jól lehetnénk? Miért jelenik meg szorongás egy boldog pillanatban? Miért nem tudunk hátradőlni akkor sem, amikor végre megteremtettük a biztonságot magunk körül? Sokan azt hiszik, a boldogság elérhetetlensége kizárólag külső körülmények kérdése. Pedig legalább ennyire számít az is, hogy belül milyen kapcsolatban vagyunk az örömmel, az elfogadással, a […]
Van az a pont, amikor hiába nyitod ki a szemed reggel, nem érzed magadban az erőt, hogy elkezdd a napot. Pedig semmi különös nem történt. Mégis úgy érzed, mintha belül valami elfogyott volna. Nem tudod pontosan megnevezni, mi az – csak azt, hogy már nem vagy benne igazán a saját életedben. Nem segítenek ilyenkor a […]
Van valami benned, amit nehezen tudsz megnevezni. Nem fáj, mégis feszít. Nem látványos, de mindig jelen van. Nem tudod pontosan, honnan ered, csak azt, hogy valami hiányzik – vagy talán mindig is hiányzott. Az érzelmi elhanyagolás nem kiabál. Nem hagy kék-zöld nyomokat, nincsenek körülötte drámák, könnyen elsiklik fölötte a figyelem. Mégis formál. Méghozzá mélyen, csendben, […]
Hónapok óta vágysz rá, hogy valaki igazán figyeljen rád. Ne csak meghallgasson, hanem meghalljon is. Ne csak nézzen, hanem lásson. Ne csak ott legyen, hanem valóban veled legyen. És amikor végre megérkezik ez az ember – nem tökéletes, de kedves, figyelmes, nyitott – valami benned hirtelen feszülni kezd. Nem úgy, mint amikor zavarban vagy. Mélyebben. […]
Nem mindig ordítva kérnek tőled valamit. Néha még csak nem is kérnek. Egyszerűen csak ott van – a levegőben, a gesztusokban, a családi szokásokban, a tekintetek mögött. Nem hangzik el kimondva, hogy „így kell csinálni”, de mégis pontosan tudod, mi az elvárás. Nem azért, mert valaki megmondta. Hanem mert így szokás. Mert így illik. Mert […]
Van az a pillanat, amikor valami régihez nyúlnál vissza. Egy régi munkához, ahol annak idején biztonságban érezted magad. Egy kapcsolatba, ami egykor menedéket adott. Egy szerephez, ami segített túlélni egy nehezebb időszakot. És amikor odalépsz, hogy újra belépj, megdöbbenten látod: az ajtó zárva van. Nem azért, mert valaki más bezárta előtted, hanem mert te magad […]
Lehet, hogy sokszor érzed azt, hogy könnyebb másokra odafigyelned, mint saját magadra. Hogy te vagy az, aki mindig meghallgat mindenkit, aki ott van mindenki mellett, aki gondoskodik és törődik – de közben, amikor rólad lenne szó, valahogy elfogy az idő, az energia, a figyelem- Talán már fel sem tűnik, mert annyira természetessé vált ez a […]
Vannak napok, amikor nehéz elindulni. Amikor reggel csak ülsz az ágy szélén, és nem igazán érzed az okát, miért is lenne érdemes belevágni a napba. Talán fáradt vagy, talán túl sok volt mostanában a zaj, vagy csak egyszerűen elvesztetted a fonalat, ami korábban összekötött az örömmel. És ilyenkor nem feltétlenül valami nagy dolog hiányzik. Inkább […]
Olyan korban élünk, ahol az első gondolat gyakran hangosan kimondódik, a második már ritkán jön el, és a harmadiknak szinte esélye sincs. Mintha az érték a gyorsaságban, az erőteljes reakciókban, a határozott véleményekben mérődne. Ha valaki azonnal tud valamit, az meggyőző. Ha elég hangos, elég magabiztos, elég sarkos – akkor sokan elhiszik, hogy igaza van.Ebben […]
Van egy érzés, amit mindannyian ismerünk. Amikor ott állsz egy döntés előtt, és valami belül visszatart. Tudod, mit szeretnél mondani, de nem mersz megszólalni. Tudod, hová szeretnél lépni, de nem mozdul a lábad. Ott van benned a vágy, az erő, a gondolat – de az önbizalom hiányzik hozzá. És ez nemcsak kényelmetlen. Hanem idővel fájdalmas […]