Annyit tudsz adni, amennyid van!

Van, aki annyira türelmetlen, hogy hamarabb szeretne szüretelni, mint hogy a magokat elvetné. Tartja a mondás „Ki mint vet, úgy arat”. Az életedre a legnagyobb hatással csak úgy lehetsz, ha magadra figyelsz. Ez nem önzőség, mert adni csak úgy tudsz másoknak, ha előtte van mit odaadnod.

Az energia vámpírok hadd vigyék amit akarnak, add oda jó szívvel, mert ő rászorul… de csak olyat adj oda, ami később nem fog hiányozni.

Ha elosztogatod mindenedet, akkor el fogsz tűnni és magára hagysz mindenkit, akiért felelősséget vállaltál… amikor semmije sincs valakinek és nem tudja, hogyan legyen, kétségbeesésében, mindenkit elővesz és hibáztat.

Vesd el a saját magjaidat, hogy aztán legyen miből adnod azoknak, akik rászorulnak, de magadat, soha ne hagyd ki a körből. Ha már osztogatsz, osztogass tudatosan, de ne sajnálatból és kényszerből.

Sokszor hallom azt, hogy „Én mindent megteszek mindenkiért”. Tudd, mindenki ezt mondja. Mert mindenki a tőle telhető legtöbbet megteszi. Csak van aki felveszi az áldozat bőrét, kiáll a vadász elé és van aki felveszi a puskát és tesz valamit azért, hogy legyen mit hazavinnie.

Gondold meg, melyik szerepet vállalod. Én inkább vadászok és teszek azért, hogy legyen mit hazavinnem. Ez az enyém, nem kell neked is ezt az utat választanod… én azért választottam ezt, mert tudom milyen az, amikor nincs semmim.

Tudom milyen a kétségbeesés, de azt is tudom, hogy tehetek az ellen, hogy ne kerüljek ilyen helyzetbe. Ha ilyen helyzetben vagy, akkor ne a segítségre várj, mert nincs időd. Tegyél olyan lépéseket, amiknek nem látod a végét, kockáztass azért, hogy kimozdulj, de csak akkor, ha a mostani helyzeted nem tetszik… ne legyél áldozat, ne várd a segítséget. Vedd fel azt a puskát és menj vadászni.
Minden a figyelemről szól. Az áldozat szerepe is azért jött létre, hogy valaki végre felfigyeljen szegényre és adjon neki valamit amivel hozzá segítheti az életét a boldoguláshoz…a koldusok az utcán, ezt nagyon jól csinálják, de én úgy gondolom, Te nem ezt a sorsot szánod magadnak.

Egy pici figyelemért, bármire képesek az emberek. Valójában szeretetre vágynak és ez az a kettő dolog, amit nem lehet összekeverni. A figyelem nem azonos a szeretettel.

A figyelem üzlet. A szeretet pedig nem az „adokkapokon” múlik. A szeretet másról szól, a szeretet nem lehet megvásárolni. A figyelem a kiszolgáltatottságon alapszik. Akire mindig figyelni kell, az ki van szolgáltatva annak, aki odafigyel rá.
Ezért állítom a figyelem üzlet, mert ha nem figyelnek oda az ilyen emberre, akkor azt hiszi, nem szeretik és képes éhen halni is csak azért, hogy bizonyítsa az igazát és elmondhassa a végén, hogy: igaza volt.

Ha nincs figyelem, akkor jön az erőszak… Hiszti van, toporzékolás vagy néma elvonulás, hangot adva annak, hogy valamilyen formában vele és a gondjaival foglalkozzanak. Persze egy igazi vérbeli áldozat ezt nem fogja bevallani, még magának sem.

Amikor minden marhaságot elkövetnek az emberek a figyelemért, akkor nem szeretik a másikat. Semmibe veszik és rákényszerítik a másikat a saját igazukra. És azt mondják: ha tetszik, ha nem, „foglalkozz velem”.

Áldozatot várnak a vadásztól is és semmibe veszik a másikat… sőt, úgy érzik, ha a másik nem mond le valamiért az ő javukra, akkor egészen biztos, hogy nem is szeretik. Következésképpen, csak is saját magukat szeretik és azt, amit kapnak a másiktól.

A fán a gyümölcsök néha keserűek vagy éppen nem elég nagyok vagy kukacosak. Ez az a helyzet, amikor nem vagy megelégedve azzal, amid van. Létrejött egy helyzet, eredmény, ami a korábbi életviteledből adódott.

A korábbi érzelmeid alapján, de nem vagy megelégedve. Fényesebb, zamatosabb egészségesebb eredményre vágysz. Bosszankodsz emiatt, esetleg másokat hibáztatsz, mert nem esett elég eső és nem sütött a nap. Az életed tele van olyan elemekkel, amik úgy érzed, okkal szolgálnak a tehetetlenségedért.

A megoldás egyszerű. Nem a látható dolgokban kell keresni, hanem a láthatatlanokban. A láthatatlanból adódik a látható. Hiába szidod az eget-földet, saját magadat vagy másokra teszed ezt a súlyt, attól még nem lesz szebb a gyümölcs, a végeredmény.

Nézz a föld alá, nézd meg a gyökereket, vizsgáld meg az érzelmeidet. A bosszúságból és fájdalomból, csak is fájdalmas élet jöhet. Nem a pozitív gondolatokról írok, mert gondolkozhatsz pozitívan a rothadó eredményről, attól még nem lesz zamatos.

Nézz mélyen az érzelmeidbe, mert a gyökerek azok amik a fádat táplálják. Ne a gyümölcsökkel legyél elfoglalva, ne az legyen minden figyelmed központja. Tudd, a gyümölcsöket a gyökerek hozzák létre. Érezheted magad bárhogyan. Függetlenül a körülményeidtől.

Dobd ki a rossz gyümölcsöket és futás a piacra szépeket venni. Bárhogyan érezheted magad és a jó érzések lehetőségeket teremtenek. Gyönyörű eredményeket és zamatosan nagy gyümölcsöket.

A fizika akadályokat szülhet, de a fejedben, a láthatatlan gyökerekben egyszerűbb rendet tenni, az csak egy pillanat műve. Az érett, szép nagy gyümölcsöket leszedni, ahhoz picit több idő kell.

Lásd a fát! Ha ma rendbe rakod a gyökereit, öntözöd és táplálod. Idő kell ahhoz, hogy eredményt produkáljon. A tökéletes, várva várt megváltás a hozzáállásodon múlik és a nézőpontjaidon.

Semmi köze a körülményeidhez. Sokszor hallom, hogy„Én optimista ember vagyok, de mindig van valaki, aki visszahúz a jókedvemből és a pesszimizmusával elront mindent. Mit tegyek vele, hogy velem nevessen?” Semmit nem tudsz tenni.

Fölösleges erőfeszítés olyat rábírni valakire, amit okkal csinál, mert tudja a végén úgy is nézeteltérés lesz belőle. A Te okod is megvan a nevetésre és az Ő oka is megvan a kesergésre.

Senkit nem lehet erőszakkal megváltoztatni, még ha úgy is gondolod, hogy lehet, mert volt amikor sikerült… szeretettel és odafigyeléssel, elfogadással… elfogadni a másik nyűgjeit, tudom, hogy nem könnyű, mert segíteni szeretnél neki, de tartsd tiszteletben az Ő eszközeit, mert az Ő eszköze a kesergés.

Mutass példát. Legyél boldog, érezd magad jól és van esély arra, de csak talán, hogy veled tart és meglátja az előnyöket a nevetésben. A nevetés pedig ragályos.
Egy feladatod van, hogy mutasd meg a saját példáddal a szépséget az életedben és ha fogékony erre az eszközre is, veled tart. De csak akkor, ha már neked sikerült… mert ameddig csak beszélsz róla, de nem éled, hiteltelen vagy előtte és a saját eszközeit fogja használni.

Az a hiteltelen optimista, aki csak beszél az optimizmusról és ha nem ér el vele semmit, akkor vált… és jön a fájdalom az erőszakoskodás, számonkérés. Biztos vagyok benne, hogy számon kéred, így Te sem vagy optimista, mert a végén mind a ketten dúltok fúltok.

Semmit nem érnek az elképzelések, hiteltelenséggel párosítva. Ekkor érzed azt, hogy vissza lettél rángatva, de senki nem rángatott csak célt tévesztett az elképzelésed és tehetetlenné váltál… a tehetetlen ember, pedig erőszakos, mert a másiktól vár valamit azért, hogy Ő jól lehessen.

Ebben semmi tudatos nincs, ez csak reakció és a reakcióid a másik viselkedésén múlik, így mondasz le az optimizmusodról is. Hogy milyen példát mutatsz az rajtad áll vagy bukik, mert választhatod a kellemes életet, de a kellemetlent is.

Ne akard megváltoztatni a másikat, mert nem lehet. A pesszimista azért nem lelkesedik veled, mert meg van győződve valami olyan végről, amit nem szeretne, de annyit foglalkozik vele, hogy létre is hozza. Ilyen a hiteles ember, még akkor is, ha pesszimista.

Ne a részletekkel foglalkozz. Tudd, a végén is lehetsz jó kedvű, csak vedd le a kesztyűt és hagyd abba a harcot. A béke, békés körülményeket teremt és a végén meg fogja kérdezni magától: Mi történt? Kicsit másképpen alakul valami… és erőre kap, mert megszületett az első pozitív tapasztalat.

Ez már olyan referencia,amire hivatkozhat. Erre mindenki felfigyel, ha esetleg mégse, attól még jól érzed magad, mert a tiéd az élmény… semmi köze hozzá se a körülménynek, se a másiknak. A másik vagy jön veled vagy lemarad. Mind a kettő lehetőség téged támogat, mert mindenki az élményt keresi, az érzelmekkel dúsított, hangulatot.