Na ki tud idegesebb lenni? Már maga kérdés is őrültségre utal. De a gyakorlat azt mutatja, márpedig versengenek sokan. Sok ember feladja a „harcot” a nyugalomért és az idegességnek behódol. Átáll az ellenséghez úgy, hogy a feszültség rabszolgát csinál belőle. A helyett, hogy meghallaná a pozitív üzeneteket, amelyeket az érzelmei próbálnak átadni neki, ő inkább felerősíti azokat magában. Egy rádió képes hangosan és halkan is ugyanazt mondani… de azért mert nagyon felerősíted, mert zavar az amit hallasz, az attól még ugyanazt mondja. 

Próbálod feldobni vele a hangulatodat és már az „élvezet” irányába tolod a rádió mondanivalójának ritmusát és táncot faragsz olyanból, amitől szét akar robbanni a fejed. Ez a nagy nyomás amit érzel, átfordul a hősiességbe, mert ezt mindet képes vagy elviselni… és tekered tovább a hangerőt, de már a fájdalom, a feszültség és az adrenalin olyan mélységekbe hatol, amit nem tudsz a kezedben tartani. Csak sodródsz a nehézségek birodalmában és olyan mélyre hatolsz, amennyire csak lehetséges.

Párbajra hívsz mindenkit, aki legalább annyira feszült mint Te. Azt gondolod neked „szar”? Ezt hallgasd meg, velem mi történt, mert nekem sokkal rosszabb, mint bárki másnak. Ez a hozzáállás szinte a részeddé válik, ha hagyod. Igyekszik minél extrémebb és különlegesebben egyedibb lenni egy olyan feszültséggel teli világban, ahol nem nehéz űberelni a másikat a hülyeségben. Csak gondold át, mit teszel magaddal, ha a nehézségeket hatványozod. Teljesen őrültség, mégis csinálják sokan.

Elképzelheted, ez egy olyan csapda, amiből nem könnyű kimászni, mert sztorizásra épül, olyan tapasztalatokra, amibe tökéletesen beleéled magad, ha foglalkozol vele. Ezt a megközelítést, mindenféleképp el kell kerülni, mert könnyű elhinni azokat a jóslatokat, amiket a károgó varjúk írnak.

A negatív történetek jobban terjednek mindennél és valamiért hihetőbbek ezek a próféciák. Egy olyan befektetés ez, ami megköveteli a gödröket az utcán, amibe aztán joggal fogsz beleesni és elmondhatod, beigazolódott a féltésed. A fájdalmasnak feltételezett érzelmekkel való törődés sokkal erőteljesebb és természetesebb módja, ha megértjük, hogy milyen pozitív célokkal szolgálnak és tanulsz belőlük.

Sokszor utazunk olyan nem támogató körülmények között, ami húzza az időnket és esetleg nagyon nagyon dermesztően hideg, mindezek kellemetlenségek ellenére, ha tudjuk, hová szeretnénk elérni, nem akadályoz meg minket, így teljes nyugalommal is kezelheted azt, aminek elképzeled pozitív kimenetelét.

Azért mert most feszült vagy, nem jelenti azt, hogy ne lehetnél ezen körülmények között is akár nyugalommal.

Tapasztalataid alapjàn àllìtod, hogy “ki vagy, milyen vagy”!

Azért, mert “nem érzed magad jól” az autópályán utazva az autóban, még nem állsz meg. Ha így lenne, egészen biztos vagyok benne, többen állnának az út szélén, mint akik haladnak. Sokan állítják azt, hogyha nem vagy jól, akkor nem a saját utadat járod, váltanod kell. Nem kell, de érezheted másképp is magad. Nem az úttal […]

Ne gondolkodj pozitívan!

Ha meg akarod érteni, miért nem jó semmire a pozitív gondolkodás, akkor meg kell azt is értened, miért olyan közkedvelt és mire is jó. Azt kell nézned, hogy mi a jó benne. Vagyis mit kap az ember tőle. Mit kapnak, amijük egyébként nincs. Mit kap az ember a pozitív gondolkodástól? Mit kapnak, amijük egyébként nincs. […]

Nem tudod, mire vállalkozol… ha a középutat választod.

A “középút” logikailag a pokolból felvezető út, viszont a mennyországból való megalkuvás. Csak azok biztatnak másokat az átlagos útra, akik rosszul érzik magukat a bőrükbe és kiutat feltételeznek egy olyan elégedetlen életből, ami nem kecsegtet lehetőségekkel. Lemondással és nélkülözéssel teli életből, csak az elégedett és bőséggel teli világ a kiút. Hiába tűnik jónak lentről feljebb […]

Szólj hozzá TE is a bejegyzésemhez mert számomra minden vélemény számít!

Password Reset
Please enter your e-mail address. You will receive a new password via e-mail.